„Hrvatska Kostajnica” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a a mai Horvátország -> Horvátország |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Hrvatska Kostajnica''' város |
'''Hrvatska Kostajnica''' város [[Horvátország]]ban [[Sziszek-Moslavina megye|Sziszek-Moslavina megyében]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
A lap 2010. január 3., 01:34-kori változata
Hrvatska Kostajnica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Sziszek-Moslavina |
Jogállás | város |
Polgármester | Tomislav Paunović |
Irányítószám | 44430 |
Körzethívószám | (+385) 044 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1879 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 109 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′ | |
Hrvatska Kostajnica weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatska Kostajnica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hrvatska Kostajnica város Horvátországban Sziszek-Moslavina megyében.
Fekvése
Sziszektől 48 km-re délkeletre, az Una folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. A bosnyák oldalon áll Bosanjska Kostajnica, a városnak a folyó jobb partján maradt része.
Története
Területe már a római korban lakott volt. Írott forrásban a települést 1240-ben Koztainicha néven említik először. Várát 1420-tól említik a Lipoveciek birtokaként. Ezután házasság révén szomszédvári Tót Lászlóé, majd a második férjé Frangepán Mártoné. A vár az Una partján áll, több tulajdonos után a 16. században lett Zrínyiek birtoka, akik megerősítették és többször megvédték a töröktől. 1556-ban Malkocs boszniai bég megostromolta és bevette a várat, ettől kezdve 130 évig a környék török közigazgatási székhelye. Csak 1699-ben került újra császári kézre. 1718-ban a pozsareváci békében a Habsburg Birodalom határa az Una folyó jobb partja lett, ezzel a török uralom véget ért. 1776-ban városi rangot kapott, 1788-ban szabad királyi város lett. 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1910-ben 2090 lakosából 1639 horvát, és 363 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Kostajnicai járásának székhelye volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és csak 1995-ben szabadították fel a horvát erők. Ma 3480 lakosa van.
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.