„Hrvatska Kostajnica” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a a mai Horvátország -> Horvátország
26. sor: 26. sor:
}}
}}


'''Hrvatska Kostajnica''' város a mai [[Horvátország]]ban [[Sziszek-Moslavina megye|Sziszek-Moslavina megyében]].
'''Hrvatska Kostajnica''' város [[Horvátország]]ban [[Sziszek-Moslavina megye|Sziszek-Moslavina megyében]].


==Fekvése==
==Fekvése==

A lap 2010. január 3., 01:34-kori változata

Hrvatska Kostajnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Moslavina
Jogállásváros
PolgármesterTomislav Paunović
Irányítószám44430
Körzethívószám(+385) 044
Népesség
Teljes népesség1879 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 16° 32′
Hrvatska Kostajnica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrvatska Kostajnica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hrvatska Kostajnica város Horvátországban Sziszek-Moslavina megyében.

Fekvése

Sziszektől 48 km-re délkeletre, az Una folyó bal partján a bosnyák határ mellett fekszik. A bosnyák oldalon áll Bosanjska Kostajnica, a városnak a folyó jobb partján maradt része.

Története

Területe már a római korban lakott volt. Írott forrásban a települést 1240-ben Koztainicha néven említik először. Várát 1420-tól említik a Lipoveciek birtokaként. Ezután házasság révén szomszédvári Tót Lászlóé, majd a második férjé Frangepán Mártoné. A vár az Una partján áll, több tulajdonos után a 16. században lett Zrínyiek birtoka, akik megerősítették és többször megvédték a töröktől. 1556-ban Malkocs boszniai bég megostromolta és bevette a várat, ettől kezdve 130 évig a környék török közigazgatási székhelye. Csak 1699-ben került újra császári kézre. 1718-ban a pozsareváci békében a Habsburg Birodalom határa az Una folyó jobb partja lett, ezzel a török uralom véget ért. 1776-ban városi rangot kapott, 1788-ban szabad királyi város lett. 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1910-ben 2090 lakosából 1639 horvát, és 363 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Kostajnicai járásának székhelye volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és csak 1995-ben szabadították fel a horvát erők. Ma 3480 lakosa van.

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.