„Müon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: vi:Muyon
RibotBOT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: tr:Müon
82. sor: 82. sor:
[[sr:Мион]]
[[sr:Мион]]
[[sv:Myon]]
[[sv:Myon]]
[[tr:Müon]]
[[uk:Мюон]]
[[uk:Мюон]]
[[vi:Muyon]]
[[vi:Muyon]]

A lap 2010. január 1., 18:29-kori változata

A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.

A müon bomlásának Feynman-gráfja. A müon elbomlik egy müon-neutrínóra és egy virtuális W-bozonra, ez utóbbi tovább bomlik egy elektronra és egy anti-elektronneutrínóra.
A müon adatai (CODATA szerint)
Töltés

-e =
-1,602 176 462(63)⋅10-19 C

Nyugalmi tömeg

1,883 531 40(33) ⋅10-28 kg =
207·me

Nyugalmi energia

105,658 3692(94) MeV MeV =
1,692 833 60(29) ⋅10-11 J

Mágneses momentum 4,490 447 99(40)⋅10-26 J T-1
Spin 1/2 (fermion)
Élettartam 2,2 · 10-6 s
g-faktor -2,002 331 8396(12)

Bomlása:

müon → elektron + müonneutrínó + antielektronneutrínó

antimüon → pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó

Müonos atomok

A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdületmegmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak.

A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét.

Története

1937-ben Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban.

Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)