„Magyar Nyelvőr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Leírása: Kis bőv. |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[Hunfalvy Pál]], [[Budenz József]], [[Gyulai Pál]] kezdeményezésére, a [[MTA]] támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor. |
[[Hunfalvy Pál]], [[Budenz József]], [[Gyulai Pál]] kezdeményezésére, a [[MTA]] támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor. |
||
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az [[ELTE]] adja ki. |
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az [[ELTE]] adja ki. |
||
A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az [[1870-es évek]] elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy-féle]] nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az [[1950-es évek]]től a [[rádió]] is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést. |
A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az [[1870-es évek]] elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy-féle]] nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az [[1960-as évek]]ben ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az [[1950-es évek]]től a [[rádió]] is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést. |
||
== Szerkesztői == |
== Szerkesztői == |
||
A lap 2009. december 23., 00:51-kori változata
Magyar Nyelvőr[1] (1872. január 15-) Nyelvművelő folyóirat. Alapította Szarvas Gábor Pesten. Periodicitás: negyedévenként. (Nyomtatott változat ISSN-je: 0025-0236; internetes változat ISSN-je: 1585-4515).
Leírása
Hunfalvy Pál, Budenz József, Gyulai Pál kezdeményezésére, a MTA támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az ELTE adja ki. A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az 1870-es évek elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a Kazinczy-féle nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az 1960-as években ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az 1950-es évektől a rádió is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.
Szerkesztői
- Szarvas Gábor (1872-1895)
- Simonyi Zsigmond (1896-1919)
- Balassa József (1920-1940)
- Beke Ödön (1946-1953)
- Lőrincze Lajos (1954-1993)
- Fábián Pál a szerkesztőbizottság elnöke (1994-)
Források
- ↑ A folyóirat címének szakmai rövidítése: Nyr.
- Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Péter László. 2. köt. Budapest :Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Nyelvőr lásd 1284. p. ISBN 963 05 6806 3
- Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus István. 2. köt. Budapest, Keraban, 1997. Magyar Nyelvőr lásd 404. p. ISBN 963 8146 46 X