„Szedres” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
címer |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
===Megközelíthetősége=== |
===Megközelíthetősége=== |
||
* Vonattal a [[MÁV]] [[Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal|46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék)]] vasútvonalán érhető el. A megállóhely [[Tengelic (település)|Tengelic]] és [[Fácánkert]] között található(mintegy 3 km-re keletre a falu központjától). |
* Vonattal a [[MÁV]] [[Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal|46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék)]] vasútvonalán érhető el. A megállóhely [[Tengelic (település)|Tengelic]] és [[Fácánkert]] között található(mintegy 3 km-re keletre a falu központjától). |
||
* Közúton a [[63-as főút|63-as számú]] (Szekszárd-[[Székesfehérvár]]) másodrendű főúton. |
* Közúton a [[63-as főút(Magyarország)|63-as számú]] (Szekszárd-[[Székesfehérvár]]) másodrendű főúton. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2009. december 21., 14:47-kori változata
| Szedres | |||
.jpg) | |||
| Nepomuki Szent János-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Kistérség | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 7056 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1974 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 44″, k. h. 18° 41′ 06″ | |||
 Szedres
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Szedres weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szedres község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.
Fekvése
Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Tengelic és Fácánkert között található(mintegy 3 km-re keletre a falu központjától).
- Közúton a 63-as számú (Szekszárd-Székesfehérvár) másodrendű főúton.
Története
A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.
Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna megyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.
Források
http://www.szeki.hu/turista/kalauz/magyar/tu000066.htm
- Dél-Mezőföld turistatérkép
Nevezetességei
A falu vége felé (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj kastély.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
Külső hivatkozások
|
Ez a Tolna vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |