„Csót” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Mami (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
| képméret = 250px |
| képméret = 250px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| címer = |
| címer = HUN Csót COA.jpg |
||
| régió = Közép-Dunántúl |
| régió = Közép-Dunántúl |
||
| megye = Veszprém |
| megye = Veszprém |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
'''Csót''' [[község]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Pápai kistérség]]ben. |
'''Csót''' [[község]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Pápai kistérség]]ben. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A település a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalja]] északi végén, [[Pápa|Pápától]] 13 km-re északkeleti irányban fekszik. |
A település a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalja]] északi végén, [[Pápa|Pápától]] 13 km-re északkeleti irányban fekszik. |
||
A lap 2009. december 21., 11:11-kori változata
| Csót | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Kistérség | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 8558 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 901 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 17° 36′ 19″ | |||
 Csót
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Csót weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csót témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csót község Veszprém megyében, a Pápai kistérségben.
Fekvése
A település a Bakonyalja északi végén, Pápától 13 km-re északkeleti irányban fekszik.
Története
Már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei 1212-re vezethetők vissza. A tatárjárás után teljesen elpusztul. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. század elején a veszprémi püspökség birtoka, öt évvel később az esztergomi érseké.
1626-tól az Esterházy család ugodi birtokához tartozott. A török hódoltság után Esterházy Ferenc telepítette be a községet. 1666-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.
Az I. világháború idején, 1915-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a község határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m2 területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.
Nevezetességei
- Helytörténeti Gyűjtemény – Az I. világháború idején a község mellett működő hadifogolytábor relikviái.
- Római katolikus templom - A templom műemlék jelegű késő barokk stílusú, Fellner Jakab építette, 1784-ben szentelték fel. A templompadokon rokokó díszítések láthatók. Keresztelőkútja vörösmárványból készült copf stílusban.
- Evangélikus templom - XVIII. századi barokk alkotás.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)