Nagy-Sárrét

Sárrét, mára már szinte feledésbe merült ez a név. Figyelembe véve, hogy a névadó mocsarakat, ingoványokat lecsapolták, már nincs meg az az összekötő kapocs, ami egy egységgé fogta össze az egykori területet és annak településeit. Sokan az ott lakók közül sem igen tudják azt, hogy egykor falvaik, városaik ennek a tájegységnek voltak a tagjai. Szeretném, hogy ez a cikk a végső feledéstől mentse meg az egykori Kis- és Nagysárrét nevét, remélem segít abban, hogy felfedezzék egymást újra, és összefogva ápolják tovább közös múltjukat.

Fekvése

A Nagy-, illetve Kissárrét, Hajdú-Bihar déli, és Békés megye északi, északkeleti részén terült el. Nevét a Berettyó és a Körösök álltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett. A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.

Települések

• Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építették újjá
• Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek elpusztították.
• Bakonszeg, Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el Bessenyei Györgyöt.
• Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
• Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát említették.
• Báránd, Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
• Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá.
• Bélmegyer,Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említették
• Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik.
• Berettyóújfalu, először 1285-ben mint Nova Villa említették.
• Biharnagybajom, Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén
• Bihartorda, Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
• Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak egy tanya áll a helyén.
• Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt pusztult el.
• Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert.
• Bucsa, Karcag és Füzegyarmat között található.
• Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok elpusztították.
• Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban említették, a török pusztítás után nem építették újjá.
• Csiff, 1229-ben Cheph néven említették, kis lélekszámú település volt, ma Darvashoz tartozik, Csiff-major néven.
• Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban említették először, a XVI.-ik sz.ban Mágor faluhoz csatolták.
• Csökmő, neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban.
• Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben említették, 1703-ban végleg elpusztult.
• Darvas, Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt.
• Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban említették, 1477 után viszont már nem tettek róla említést.
• Dévaványa, első írásos emléke 1334-ből való.
• Ecsegfalva, Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut említették.
• Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben említették először, 1598-ban a tatárok pusztították el.
• Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már említették. Érdekessége, hogy a török idők alatt végig fenállot, csak 1685 után pusztult el, főleg a császári csapatok "jóvoltából". 1728-ban ismét benépesítették, de egy későbbi pestisjárvány majdnem az egész falut elpusztította. A túlélőket Körösladányba költöztették, azóta lakatlan.
• Furta, Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való.
• Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult.
• Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben említették, valószínűleg a török idők alatt pusztult el.

Források

Sárréti írások (Néprajzi és helytörténeti antológia) Szerkesztette: Miklya Jenő (1965)