„Autotrófia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: mk:Автотроф |
a Bot: következő hozzáadása: fiu-vro:Orgaanikaluuja |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
[[fa:خودپروردگی]] |
[[fa:خودپروردگی]] |
||
[[fi:Tuottaja (biologia)]] |
[[fi:Tuottaja (biologia)]] |
||
[[fiu-vro:Orgaanikaluuja]] |
|||
[[fr:Autotrophie]] |
[[fr:Autotrophie]] |
||
[[gl:Nutrición autótrofa]] |
[[gl:Nutrición autótrofa]] |
A lap 2009. december 20., 08:18-kori változata
Az autotróf (görög eredetű szó autos = "saját" és trophos = "táplálkozás") organizmusok egyszerű szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére képes szervezetek. Ezt vagy kemoszintézis vagy a napenergia felhasználásával érik el. Ide tartoznak azok a fotoszintézisre képes növények, amelyek a szerves vegyületek szintézise során fő forrásként a légköri szén-dioxidot használják, illetve azok a mikroorganizmusok, amelyek az anyagcseréhez szükséges energiát szervetlen anyagok oxidációja útján nyerik (kemotróf organizmusok).
Az autotrófok nélkülözhetetlenek, minden tápláléklánc alapját képezik. Ők képesek a mások által közvetlenül felhasználhatatlan energiaforrásokból, mint a napfény és a szervetlen molekulák az élővilágban szükséges energiahordozók, mint például szénhidrátok létrehozására. Ez a mechanizmus az elsődleges produkció. A heterotróf organizmusok az autotrófok elfogyasztásával jutnak hozzá az elkészített szerves anyaghoz, melyből a létfenntartáshoz szükséges energiát nyerik. Így a heterotrófok - ide tartozik az összes állat, majdnem az összes gomba és a legtöbb baktérium és protozoa - teljes egészében az autotrófoktól függ a túlélésért. A ragadozók is közvetve az autotróf szervezetekből szerzik a tápanyagaikat, hiszen az elfogyasztott növényevő heterotrófok az autotrófoktól nyerik saját szervezetük felépítéséhez szükséges anyagokat.
Felhasznált irodalom
- Crystal, David: Cambridge enciklopédia, Maecenas Kiadó, 1992