Nagy-Sárrét

Fekvése

A Nagy-, illetve Kissárrét, Hajdú-Bihar déli, és Békés megye északi, északkeleti részén terült el. Nevét a Berettyó és a Körösök álltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett. A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.

Története

A Sárrét rövid történetének leírásához még egy kis kutakodást el kell végezni, akinek kedve van, azt kérem segítsen. Addig is ajánlom a ma is lakott települések cikkeit.

Települések

• Aka, Bakonszeg mellet volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá
• Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek elpusztítják.
• Bakonszeg, Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el Bessenyei Györgyöt.
• Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
• Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát említik.
• Báránd, Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
• Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá.
• Bélmegyer,Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említik
• Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik.
• Berettyóújfalu, először 1285-ben mint Nova Villa említik.
• Biharnagybajom, Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén
• Bihartorda, Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
• Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak egy tanya áll a helyén.
• Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt pusztult el.
• Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert.
• Bucsa, Karcag és Füzegyarmat között található.
• Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok elpusztítják.
• Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban említik, a török pusztítás után nem építik újjá.
• Csiff, 1229-ben Cheph néven említik, kis lélekszámú település volt, ma Darvashoz tartozik, Csiff-major néven.
• Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban említik először, a XVI.-ik sz.ban Mágor faluhoz csatolják.
• Csökmő, neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban.
• Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben említik, 1703-ban végleg elpusztult.
• Darvas, Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt.
• Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban említik, 1477 után viszont már nem tesznek róla említést.
• Dévaványa, első írásos emléke 1334-ből való.
• Ecsegfalva, Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut említik.
• Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben említik először, 1598-ban a tatárok pusztítják el.
• Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már említik. Érdekessége, hogy a török idők alatt végig fenállot, csak 1685 után pusztult el, főleg a császári csapatok "jóvoltából". 1728-ban ismét benépesítik, de egy későbbi pestisjárvány majdnem az egész falut elpusztítja. A túlélőket Körösladányba költöztetik, azóta lakatlan.
• Furta, Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való.
• Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult.
• Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben említik, valószínűleg a török idők alatt pusztult el.

Források

Sárréti írások (Néprajzi és helytörténeti antológia) Szerkesztette: Miklya Jenő (1965)