„Pomogy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Magyar katolikus lexikon |
a Bot: következő hozzáadása: pt:Pamhagen |
||
| 99. sor: | 99. sor: | ||
[[it:Pamhagen]] |
[[it:Pamhagen]] |
||
[[nl:Pamhagen]] |
[[nl:Pamhagen]] |
||
[[pt:Pamhagen]] |
|||
[[ru:Памхаген]] |
[[ru:Памхаген]] |
||
[[sk:Pamhagen]] |
[[sk:Pamhagen]] |
||
A lap 2009. december 18., 23:41-kori változata
| Pomogy (Pamhagen) | |||
 | |||
| A Szent Kereszt templom a temető felől. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Kerület | Nezsideri járás | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1268 | ||
| Polgármester | Josef Wüger (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7152 | ||
| Körzethívószám | 02174 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1623 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121 m | ||
| Terület | 33,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 08″, k. h. 16° 54′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 08″, k. h. 16° 54′ 24″ | |||
| Pomogy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pomogy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pomogy (németül Pamhagen) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése
Fertődtől 9 km-re északra, Kapuvártól 15 km-re északnyugatra, a Hanság északi szélén, a magyar határ mellett fekszik. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasútvonal köti össze Fertőddel és Nezsiderrel .
Nevének eredete
Nevét az ószláv pomedja (= határon) szóból kapta.
Története
Területén kőkorszaki és hallsatt korabeli halomsírokat találtak. Határában egykor vízivár állott, melyet magas árok és sáncrendszer vett körül, Jókai a „Névtelen vár” c. regénye itt játszódik. Maradványai még láthatók a község északi részén.
A települést 1268-ban "Pomog" alakban említik először. 1380-ban említik "Pomog" egyházát és János nevű papját is. 1529-ben és 1683-ban a török rombolta le. A 17. századtól birtokosa az Eszterházy család volt. Iskoláját 1652-ben említik először, egyházi anyakönyveit 1681-től vezetik. Az itteni szőlőtermesztésről az első említés 1713-ból származik. 1777 és 1780 között Pomogy és Eszterháza között hét és fél km hosszú töltés és út épült, melyen 19 fahíd biztosította a mocsaras tájon való átkelést. 1897-ben megépült a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, mely a települést bekapcsolta az országos vasúthálózatba. Pomogy hitelszövetkezetét 1909-ben alapították, mely a községben gazdasági fellendülést hozott.
Vályi András szerint " POMOGY. Pamhagen. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eszterházához egy órányira, Nizsider tava mellett. Nevezetesíti az a’ tőltés, mellyet a’ földes Uraság 1777-dikben kezdetett, ’s 1780-dikban már készen vólt, és az egész vidéknek, ’s a’ Hanságban lakó embereknek, sőt a’ kereskedésre nézve is különösen hasznos: 19 hídak vagynak e’ tőltésben, hogy áradáskor a’ víz könnyebben elfolyhasson; leginkább búzát termő szántó földgyeit Fertő tava rongállya, réttyeit is néhol a’ források, legelőjök nints elég, sem fájok, malmok 5 órányira van, piatzok Nizsiderben, halakkal egész Bétsig kereskednek lakosai." [2]
Fényes Elek szerint " Pomogy, (Pamhagen), német falu, Moson vgyében, a Hanság mellett, a Sopron vmegyébe vivő nagy töltés végén, ut. p. Moson. – Lakja 1380 kath., paroch. templommal. A lakosok birnak 51 2/ úrbéri telek után 125 hold második, 680 h. harmadik, 812 hold negyedik osztálybeli rónán fekvő fekete szántóföldet. Kaszálója nincs, csak a Hanyban kaszál, de nádló rétje, hala, vizimadara bőséggel. – F. u. h. Eszterházy, s a boldogasszonyi uradalomhoz tartozik." [3]
1910-ben 2057, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében 1921-től Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1990 óta közúti határátkelőhely működött itt Fertőd felé.
Nevezetességei
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban, 1955-ben bővítették.
- Főutcáján 1639-ben épült harangtorony, az ún. „Töröktorony” áll.
- Határában a vasútállomástól 2 km-re nyugatra a lápvidékből szigetként emelkedik ki egykori várának sánca. A vár eredete, sorsa ismeretlen.
- Állatparkjában számos pusztai állat, vízimadár, magyar szarvasmarha és bivaly él.
- A Pannónia Szabadidőközpont Burgenland egyik legvonzóbb turistacélpontja, ahol számos sportolási lehetőség és wellnesspark várja a pihenni vágyókat.
- A Fertőtavi kerékpárút a kerékpározók egyik kedvelt terepe.
- A Fertő-Hanság Nemzeti Park itteni része számos állat és növényfaj otthona.
- A Lange Lacke a legnagyobb a Fertőzug 40 sósvizű tava közül. A mintegy 10 km2 nagyságú tavat kizárólag esővíz táplálja, a vízimadarak paradicsoma.
Képek
-
A falu központja
-
A római katolikus templom
-
Utcarészlet
-
A Hansági-főcsatorna Pomogy közelében
Külső hivatkozások
- Pomogy adózói 1715-ben (magyarul)
- Magyar katolikus lexikon (magyarul)
- Pomogy vára a magyar várak honlapján (magyarul)
- Pomogy az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
- A Fertővidéki Helyiérdekű Vasút honlapja (németül)
- Pomogy Iskolamúzeumának ismertetője (németül)
- Pomogy vasútállomása a magyar vasútállomások honlapján (magyarul)
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.