„Genealógia (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: görög szó kurziválásának eltávolítása AWB |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért}} |
{{egyért}} |
||
A '''genealógia''' ([[Görög nyelv|görög]] |
A '''genealógia''' ([[Görög nyelv|görög]] γενεά "származás" és λόγος "tudomány, tan" szavakból) a Révai Nagy Lexikon szerint: |
||
"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel." |
"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel." |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5. |
Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5. |
||
Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4. |
Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4. |
||
[[sk:Genealógia]] |
[[sk:Genealógia]] |
||
A lap 2009. december 14., 02:59-kori változata
 |
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |
A genealógia (görög γενεά "származás" és λόγος "tudomány, tan" szavakból) a Révai Nagy Lexikon szerint:
"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel."
A genealógia segédtudományként több tudományterület része lehet:
Legszűkebb értelmezésében:
Irodalom
Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5.
Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4.