Zerinváry Szilárd (csillagász)

Zerinváry Szilárd (Arad, 1915. február 8. – Budapest, 1958. január 1.) tanár, csillagász, természettudományi író.

Életpályája

A szegedi egyetemen 1938-ban szerzett földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet. Ezután reáliskolában, (Kőszegen a Hunyadi Mátyás középiskolai nevelőintézetben, ahol Izsák Imre Gyulára a későbbi csillagászra nagy hatásal volt [1]), majd a budapesti Bolyai akadémián tanított. 1945-ben hadifogaságba esett, ahonnan csak 1948 tavaszán érkezett vissza. 1949 és 1953 között Szentendrén tanított a Táncsics Mihály tisztiiskolán. 1956 nyarától haláláig az Akadémiai Kiadó osztályvezetője volt.

Ifjúkorában sok versét kiadták:

• Önálló kötete: Tavaszi ének (1936)
• 21 költő (Körösvidéki költők antológiája) (1936)
• Hangszerek vallomása (?1939) (forrás: Nyugat 1939. 4. szám / FIGYELŐ[2])

Főbb művei

• A Naprendszer élete (Bp., 1953);
• A Föld helye a Világmindenségben (Bp., 1954);
• Nap, Föld, Emberiség (Bp., 1955);
• A Föld fizikája (Bp., 1956);
• A távcső világa (Kulin Györggyel, Bp., 1956).
• A kultúra világa (1. kötet)(kiadó: Minerva-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1959.) A világmindenség (munkatársak:Dr. Aujeszky László, Dr Balázs Júlia, Dr.Kulin György, Róka Gedeon, † Zerinváry Szilárd )

Emlékezete

• Szentendre város 1963-ban Zerinváry Szilárd-emlékéremet alapított, amatőr csillagászok elismerésére.
• Zerinváry Szilárd (Természettudományi Közl. 1958. január);
• ifj. Bartha Lajos: Emlékezés egy kiváló csillagászról (Pestmegyei Hírlap, 1961. 157. sz.).

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon
• életrajz
• http://eo.wikipedia.org/wiki/Listo_de_renomaj_personoj_de_Arad#Z