Szász Lajos

Szász Lajos (Szatmárnémeti, 1888 – Budapest, 1946. augusztus 24.) magyar politikus, miniszter a Sztójay- és a Szálasi-kormányban.

Élete

1910-ben végezte el a jogi egyetemet, Budapesten. Eleinte Beregszászon dolgozott, majd 1919-től Budapesten lett pénzügyminiszteri számvizsgáló, pénzügyi titkár. 1926-tól minisztériumi titkár lett, majd 1935-től a pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. 1937 és 1942 között államtitkár volt a Darányi-, Imrédy-, Teleki- és Bárdossy-kormányban. 1936-tól a budapesti egyetemen tanárként dolgozott is. 1942. október 19-től 1944. március 22-ig tárca nélküli közellátásügyi miniszter volt a Kállay-kormányban. 1944. március 22-ét követően a Sztójay-kormányban volt iparügyi miniszter, ezt a tisztségét augusztus 29-ig megőrizte, amikor Sztójay Döme miniszterelnököt lemondatták és helyébe Lakatos Géza került. A Lakatos-kormányban kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt. A nyilas hatalomátvátelt követően továbbra is megmaradt tisztségében, egészen 1945 március 27-ig. A kormány többi tagjával együtt Németországba menekült. Itt fogták el a szövetségesek és, mint háborús bűnöst kiadták Magyarországnak. A Népbíróság ügyét Sztójay Döme egykori miniszterelnökkel, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel, vitéz Rátz Jenő miniszterelnök-helyettessel és Kunder Antal közlekedésügyi miniszterrel együtt tárgyalta. A tárgyalás során mindannyiukat halálra ítélték, de Rátz Jenő és Kunder Antal ítéletét életfogytiglanra módosították. A többieket kivégezték: Sztójait golyó által, Reményit és Szász Lajost kötél által.

Források

• Szász Lajos a Magyar életrajzi lexikonban.
• Szász Lajos, Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944.