„Lahner György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Megtorlás: +hiv |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
===Megtorlás=== |
===Megtorlás=== |
||
{{idézet 3|'''Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.|Lahner György utolsó mondata'''|300px}} |
{{idézet 3|'''Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.|Lahner György utolsó mondata'''<ref>{{cite web|url=http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/59535/1|title=Az aradi 13-ak utolsó mondatai...|publisher=ma.hu|date=20041006|accessdate=20091205}}</ref>|300px}} |
||
[[Kötél általi halál]]ra ítélték, hetedikként (a kötél által kivégzettek között harmadikként) végezték ki – a születésnapján. Holttestét Csernovics Péter temesi főispán a hóhér lefizetésével szerezte meg és saját birtokán temette el, itt nyugodott 1974-ig, amikor is csontjai átkerültek az emlékoszlop kriptájába. |
[[Kötél általi halál]]ra ítélték, hetedikként (a kötél által kivégzettek között harmadikként) végezték ki – a születésnapján. Holttestét Csernovics Péter temesi főispán a hóhér lefizetésével szerezte meg és saját birtokán temette el, itt nyugodott 1974-ig, amikor is csontjai átkerültek az emlékoszlop kriptájába. |
||
A lap 2009. december 5., 23:50-kori változata
| Lahner György | |
 | |
| Lahner György | |
| Született | 1795. október 6.[1] Necpál |
| Meghalt | 1849. október 6. (54 évesen)[1] Arad |
| Állampolgársága | magyar |
| Rendfokozata | vezérőrnagy |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lahner György témájú médiaállományokat. | |
Lahner György (Láhner György, Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.): honvéd vezérőrnagy,[2] az aradi vértanúk egyike.
Élete
A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családból. Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Felesége az olasz származású Lucia Conchetti volt.
Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A magyar nyelvet törve beszélte. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. A Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. 1849. február 6-ától tábornokként végezte a munkáját.
A szűkös lehetőségekhez képest feladatát kiválóan oldotta meg, nevéhez fűződik a nagyváradi fegyvergyár felállítása és a katonai események miatti költözködés megszervezése is. A nagyváradi vár fegyvergyára a legnagyobb hadiipari központ lett az országban. A fegyvergyárban különböző lőfegyvereket, szuronyokat és kardokat is készítettek. A vár környékén puskaporgyár és ágyúöntöde volt. A vár kazamatáiban pedig fegyvergyutacsokat készítettek. Lahner az ágyúkra Zrínyi utolsó hadtudományi munkájának jelmondattá vált főcímét íratta: „Ne bántsd a magyart!”
Megtorlás
| „ | Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. | ” |
| – Lahner György utolsó mondata[3] | ||
Kötél általi halálra ítélték, hetedikként (a kötél által kivégzettek között harmadikként) végezték ki – a születésnapján. Holttestét Csernovics Péter temesi főispán a hóhér lefizetésével szerezte meg és saját birtokán temette el, itt nyugodott 1974-ig, amikor is csontjai átkerültek az emlékoszlop kriptájába.
Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Réthy Endre-Takács László: Aradi vértanúink, Tankönyvkiadó, 1988, ISBN 963 18 1646 X
- Katona Tamás (szerk.). Az aradi vértanúk. Budapest: Európa. ISBN 963 07 3048 0 (1983). Hozzáférés ideje: 2009. október 5.
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09059.htm, Lahner György, 2017. október 9.
- ↑ Hermann Róbert. „Az 1849-1850. évi kivégzések”. Aetas 2000 (1-2).
- ↑ Az aradi 13-ak utolsó mondatai.... ma.hu, 2004. október 6. (Hozzáférés: 2009. december 5.)
Külső hivatkozások