„Körmozgás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
11. sor: | 11. sor: | ||
A gyorsulás definíciója szerint |
A gyorsulás definíciója szerint |
||
:<math>\mathrm{a}(t) = \dot{v}(t) \, = \frac{\mathrm{d}\mathrm{v}(t)}{\mathrm{d}t} = \lim_{\Delta t \rightarrow 0} \frac{\mathrm{\Delta v}}{\mathrm{\Delta t}} \sim \lim_{\Delta \varphi \rightarrow 0} \frac{\mathrm{\Delta v}}{\mathrm{\Delta \varphi}} = \lim_{\Delta \varphi \rightarrow 0} \frac{\mathrm{v_2 - v_1}}{\mathrm{\Delta \varphi}}</math>. vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a <math>\mathrm{v_2 - v_1}</math> vektoréval, |
:<math>\mathrm{a}(t) = \dot{v}(t) \, = \frac{\mathrm{d}\mathrm{v}(t)}{\mathrm{d}t} = \lim_{\Delta t \rightarrow 0} \frac{\mathrm{\Delta v}}{\mathrm{\Delta t}} \sim \lim_{\Delta \varphi \rightarrow 0} \frac{\mathrm{\Delta v}}{\mathrm{\Delta \varphi}} = \lim_{\Delta \varphi \rightarrow 0} \frac{\mathrm{v_2 - v_1}}{\mathrm{\Delta \varphi}}</math>. |
||
vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a <math>\mathrm{v_2 - v_1}</math> vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat. |
|||
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. [[centripetális gyorsulás]] (más néven normális vagy radiális gyorsulás). |
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. [[centripetális gyorsulás]] (más néven normális vagy radiális gyorsulás). |
A lap 2009. december 1., 16:16-kori változata
Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.
Egyenletes körmozgás
A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt — bármilyen kicsinyek is ezek — egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel:
- ,
ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás. A gyorsulás definíciója szerint
- .
vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat.
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).
Nem egyenletes körmozgás
A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az érintőirányú gyorsulás is jelentkezik.
A körmozgás jellemzői
A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó r mellett - a egyenlettel írhatjuk fel. A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög () változását:
A test érintőirányú (tangenciális) sebességét (kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:
- ,
ahol az r a kör sugarát jelöli.
A szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert frekvenciával a következő kapcsolatban áll:
Kapcsolódó mennyiség a szöggyorsulás (jele ), a szögsebesség () időbeni változását fejezi ki:
A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:
A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.
Periódusidő Jele T, jelentése: 1 kör megtételéhez szükséges idő.
Fordulatszám Jele: n , jelentése: 1 perc(min) alatt megtett körök száma.
Frekvencia Jele: f, jelentése: 1 másodperc(s) alatt megtett körök száma. Mértékegysége: Hertz - Hz. A periódusidő és a frekvencia egymással fordítottan arányosak: