„Körmozgás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor: 15. sor:
=== A körmozgás jellemzői ===
=== A körmozgás jellemzői ===


A körmozgást legegyszerűbb [[polárkoordinátarendszer]]ben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó ''r'' mellett - a <math>\varphi = \varphi(t)</math>egyenlettel írhatjuk fel.
A körmozgást legegyszerűbb [[polárkoordináta-rendszer]]ben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó ''r'' mellett - a <math>\varphi = \varphi(t)</math>egyenlettel írhatjuk fel.
A körmozgást általában a '''szögsebességgel''' (jele <math>\omega</math>) szokták jellemezni. Ez megadja a [[helyvektor]] és a kezdeti helyvektor által bezárt [[szög]] (<math>\phi</math>) változását:
A körmozgást általában a '''szögsebességgel''' (jele <math>\omega</math>) szokták jellemezni. Ez megadja a [[helyvektor]] és a kezdeti helyvektor által bezárt [[szög]] (<math>\phi</math>) változását:



A lap 2009. november 29., 15:29-kori változata

Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.

Egyenletes körmozgás

A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt — bármilyen kicsinyek is ezek — egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel:

,

ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás. Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).

Nem egyenletes körmozgás

A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az érintőirányú gyorsulás is jelentkezik.

A körmozgás jellemzői

A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó r mellett - a egyenlettel írhatjuk fel. A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög () változását:

A test érintőirányú (tangenciális) sebességét (kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:

,

ahol az r a kör sugarát jelöli.

A szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert frekvenciával a következő kapcsolatban áll:

Kapcsolódó mennyiség a szöggyorsulás (jele ), a szögsebesség () időbeni változását fejezi ki:

A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:

A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.

Periódusidő Jele T, jelentése: 1 kör megtételéhez szükséges idő.

Fordulatszám Jele: n , jelentése: 1 perc(min) alatt megtett körök száma.

Frekvencia Jele: f, jelentése: 1 másodperc(s) alatt megtett körök száma. Mértékegysége: Hertz - Hz. A periódusidő és a frekvencia egymással fordítottan arányosak: