„Szöul” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Darkicebot (vitalap | szerkesztései)
3 463 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: roa-rup:Seoul
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
28 792 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: yo:Seoul
279. sor: 279. sor:
[[war:Seoul]]
[[war:Seoul]]
[[wuu:首尔]]
[[wuu:首尔]]
[[yo:Seoul]]
[[zh:首爾]]
[[zh:首爾]]
[[zh-classical:首爾]]
[[zh-classical:首爾]]

A lap 2009. november 28., 22:11-kori változata

Szöul (서울)
Szöul belvárosa
Szöul belvárosa
Szöul címere
Szöul címere		 Szöul zászlaja
Szöul zászlaja
Közigazgatás
Ország Dél-Korea
SzékhelyCsung-ku
Alapítás éve1395. június 6.
PolgármesterOh Se-hoon
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség9 668 465 fő (2020)[1]
– elővárosokkal20 156 800 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 m
Terület605,33 km²
IdőzónaUTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″
Szöul weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi kiejtése: Szaul thükpjalsi Hallgat hallgat) a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félsziget nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint elővárosokkal együtt 20 156 800 lakosa van.

Fekvés

A Sárga-tengerbe torkolló Han-folyó partján terül el. Északról és délről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg. Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.

Klíma

Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –23,1 °C.[2]

Történelem

A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.

1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thecso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.

1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.

1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben az amerikai hadsereg verte ki innen a japánokat. 1948. augusztus 15-én lett a Koreai Köztársaság fővárosa.

Lakosság

A város népsűrűsége 17 000 fő/km².

2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.

Gazdaság

Közlekedés

Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.

Busz

Expressz buszjáratok kötik össze a környező városokkal.

Földalatti

Szöul fejlett földalatti hálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. Napi 8 millió utassal a világon az egyik legnagyobb forgalmú. 12 vonallal rendelkezik, melyek Szöult összekötik Incheon és Gyeonggi tartománnyal és Chungnam tartomány északi részével. A városi tanács matematikusokat foglalkoztat abból a célból, hogy összehangolják a földalatti és a buszok menetrendjeit. A különböző földalatti vonalakat működtető társaságok: Korail, Szöuli Metró és a Szöuli Városi Gyors Közlekedési Társaság.[3]

Vonat

A főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatjai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h.

A főbb vasútállomások:

  • Szöul állomás, Jung-gu - Gyeongbu vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa-ho), Gyeongui vonal (Saemaul/Commuter)
  • Yongsan állomás, Yongsan-gu - Honam vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa), Jeolla/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
  • Yeongdeungpo állomás, Yeongdeungpo-gu - Gyeongbu/Honam/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
  • Cheongnyangni állomás, Dongdaemun-gu - Gyeongchun/Jungang/Yeongdong/Taebaek vonalak (Mugunghwa)[3]

Repülőterek

Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Gimpo nemzetközi repülőtér (ez eredetileg Gimpóban volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Yeouido.

2001-es megnyitása óta az Incheon nemzetközi repülőtér (Yeongjong sziget, Incheon) lényegesen megváltoztatta a Gimpo szerepét, ugyanis Incheon fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Gimpo csak a helyi járatokat bonyolítja le; két kivétel ez alól a Tokió Haneda nemzetközi repülőtérre közlekedő járat, és a Sanghaj Hongqiao repülőtérre menő járat. Gimpo forgalma ennek megfelelően nagyon visszaesett.

Az Incheon nemzetközi repülőtér vált (Hong Kong és Szingapúr mellett) kelet-Ázsia egyik közlekedési csomópontjává. Az AETRA 2005-ös utasfelmérése alapján az IATA és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa „A legjobb repülőtér” címet ítélte az Incheonnak.[4]

Incheon és Gimpo Szöul felé gyorsforgalmi utakkal van összekötve. Gimpo felől földalatti is közlekedik (az 5-ös vonal).

Az „Incheon nemzetközi repülőtéri vasút” egy olyan vasútvonal, ami az Incheon és Gimpo repülőtereket köti össze. 2007 márciusában kezdte meg működését. A vonal Szöul központjáig való meghosszabbítása még egy évet vett igénybe. Incheon és Gimpo repterek között transzfer-buszjáratok is közlekednek.[3]

Kultúra

Színházak

  • Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
  • Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.

Múzeumok

  • Dél-koreai Képzőművészeti galéria
  • Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
  • Nemzeti folkmúzeum

Sport

Az 1988. évi nyári olimpia helyszíne és a 2002. évi labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője.

Csapatok:

  • Korean Baseball Organization baseball csapat
  • FC Seoul futballcsapat

Képzés

A város egyetemei:

Testvértelepülések

Források

  1. ↑ 행정구역(읍면동)별/5세별 주민등록인구(2011년~). Statistics Korea
  2. ↑ [1]
  3. ↑ a b c Forrás: a Wikipédia angol nyelvű „Seoul” szócikke
  4. ↑ Airport Service Excellence Awards for 2005. ACI, 2006. március 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 25.)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szöul&oldid=6606614”