„Kolozsvári Papp László” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: Kategória átnevezése Kategória:20. századi magyar írók |
a Bot: következő hozzáadása: eo:László Kolozsvári Papp |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
[[Kategória:Magyar írók]] |
[[Kategória:Magyar írók]] |
||
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
[[Kategória:Magyar műfordítók]] |
||
[[eo:László Kolozsvári Papp]] |
A lap 2009. november 26., 23:08-kori változata
Kolozsvári Papp László (1940. március 18. Kolozsvár - 2005. április 8. Budapest) író, műfordító
Élete
1962-ben színészi diplomát szerzett a marosvásárhelyi színművészeti intézetben. 1967-ben áttelepült Budapestre. Esszéregényben örökítette meg a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait.
A TV2 művészeti igazgatójaként működött 1992-1993-ban, az MTV körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-től 1994-ig. 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották.
A regény- és esszéíró sok művében vizsgálta az elszigetelődött értelmiségi, kisvárosi vagy nemzetiségi magára utaltságában tépelődő közösségeket; a társadalmi és politikai korlátokat életvitelével kijátszó intellektuális hős magatartását. Szakolczayval az aluljáróban című esszéregényében a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait örökítette meg.
Kolozsvári Papp László ezenkívül mintegy 30 román, francia, angol regényt ültetett át magyar nyelvre.
Díjai
- Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1983, 1985, 1986, 1988, 1990)
- Kortárs-díj (1991)
- József Attila-díj (1994, 1999)
Művei
- Monológok a határon (1978)
- Az alkoholista halála (1980)
- Lecsókolt kép (1982)
- Halálugrás kezdőknek és haladóknak (1983)
- Madarak voltunk (1984)
- Variációk (1985)
- Piruett-akció (1986)
- A bohém (1987)
- Malomárok (1988)
- Gyilkosság Normandiában (1990)
- Szakolczayval az aluljáróban (1992)
- Bűnös vadász (1995)
- Miért kicsik a törpék (1998)
- A nagy hóemberháború (2005)
Színpadi művei
Műfordításai
- Zaharia Stancu: Karaván (1972)
- Augustin Buzura: A kintiek (1974)
- Romulus Guga: Halál utáni élet (1975)
- A. Buzura: A hallgatás arcai (1976)
- G. Bălăiţă: A világ két napban (1977)
- A. Buzura: Gőg (1979)
- R. Guga: A bolond és a virág (1983)
- A. Buzura: Az éjszaka hangjai (1983)
- Alexandru Ivasiuc: Megvilágosodások (1979)
- Jánosi János: Szépség és művészet (1978)
- P. Mac Orlan: A matrózok dala (1978)
- Veronica Porumbacu: Hang és áradat (1979)
- Sorin Titel: A madár és az árnyék (1981)
- F. Sonkin: Apám igézetében (1982)
- Grigore Zanc: Zuhanás (1982)
- Horia Tecuceanu: Az Anda-akció (1983)
- B. Rochefort: Tulipán Fanfan, az ördöngös francia (1984)
- Constantin Ţoiu: A kísérő (1984)
- G. Gafiţa: A tél más ország (1985)
- T. Dzsunicsiró: Aki a keserűfüvet szereti (1986)
- S. Titel: Asszony, íme a te fiad (1986)
- H. Tecuceanu: D-237 (1987)
- Eugen Uricaru: Vladia (1987)
- A. Buzura: Menedékek (1988)
- N. Kafú: Szumida (1989)
- P. Réage: O története (1990)
- I. Chimet: Hunyd be a szemed és meglátod a várost (1990)
- T. Dzsunicsiró: A kulcs (1990)
- Clèment Brunoy: Salyne (2003)
- Gabrielle Wittkop: A nekrofil (2003)
- Sadie Blackeyes: A gépírókisasszony (2003)
- Marilyn Lowell Ezeregyéjszakái (2004)
- Pierre Louÿs: Három lány és az anyjuk (2004)
- Leopold von Sacher-Masoch: Pusztai Hiéna (2005)
Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/index.htm