„Régiakadémiatelep” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[Rákoskeresztúr]] területének egy része, az [[1873]]-ban [[Podmaniczky család|Podmaniczky Zsuzsannával]] kötött házassága révén került gróf [[Vigyázó Sándor]] tulajdonába. Fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]], neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiára]] hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az [[MTA]] kezdeményezte, és így alakult ki az [[1930]]-as években [[Rákoskeresztúr]] község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd [[1950]] [[január 1]].-je után, már [[ |
[[Rákoskeresztúr]] területének egy része, az [[1873]]-ban [[Podmaniczky család|Podmaniczky Zsuzsannával]] kötött házassága révén került gróf [[Vigyázó Sándor]] tulajdonába. Fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]], neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiára]] hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az [[MTA]] kezdeményezte, és így alakult ki az [[1930]]-as években [[Rákoskeresztúr]] község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd [[1950]] [[január 1]].-je után, már [[Budapest]] részeként az [[Akadémiaújtelep]]. |
||
[[Kategória:Budapest városrészei|Regiakademia]] |
[[Kategória:Budapest városrészei|Regiakademia]] |
||
A lap 2006. június 19., 17:02-kori változata
Régiakadémiatelep Budapest főváros XVII. kerületének része
Története
Rákoskeresztúr területének egy része, az 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került gróf Vigyázó Sándor tulajdonába. Fia, Ferenc, neves jogász és a főrendiház tagja, utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területek parcellázását az új tulajdonos, az MTA kezdeményezte, és így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr község részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950 január 1.-je után, már Budapest részeként az Akadémiaújtelep.