Michael Crichton

Michael Crichton
Született	John Michael Crichton 1942. október 23. Chicago, Illinois,
Elhunyt	2008. november 4. (66 évesen) Los Angeles, Kalifornia,
Álneve	Michael Douglas Jeffery Hudson John Lange
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Anne-Marie Martin (1987–2003)
Foglalkozása	író forgatókönyvíró filmrendező
Iskolái	Harvard Medical School Harvard Egyetem Harvard Főiskola Roslyn High School
Kitüntetései	Emmy-díj a legjobb drámai tévésorozatnak Edgar Allan Poe Award for Best Novel (1969) Hugo-díj a legjobb forgatókönyvnek (1994) Academy Award for Technical Achievement (1995. március 4.)
Halál oka	limfóma
Michael Crichton aláírása
weboldal blog Facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Crichton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

John Michael Crichton (Chicago, Illinois, 1942. október 23. – Los Angeles, 2008. november 4.) amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.

Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál. E sajátos műfajt a szerző így foglalja össze:

„	Ez egy kitalált történet. A benne szereplő személyek, intézmények, vállalatok és szervezetek jórészt a képzelet szülöttei, vagy ha mégsem, kitalált helyzetekben szerepelnek, és a leírtak nem valós magatartásukat tükrözik. Ezzel szemben a lábjegyzetekben szereplő hivatkozások létező személyekre, intézményekre és szervezetekre mutatnak, azokat szöveghűen idézik. Ezek nem a képzelet termékei.	”
– Szerzői megjegyzés Crichton Félelemben c. regényének első oldalán, 2004

Tanulmányok

Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben. Vendégoktató az angliai Cambridge-ben, majd a Harvard orvostudományi karának hallgatója. A '70-es évek elején doktori ösztöndíjas a Salk Biológiai Kutatóintézetben, majd a Massachusetts Institute of Technology munkatársa 1988-ban.

Irodalmi tanulmányait félbehagyta, mivel igazolva látta az oktatási metódusokkal kapcsolatos régi kételyeit, amikor egy saját néven beadott George Orwell-novellára csak 4-es osztályzatot kapott a Harvardon. Ezt követően egy évet európai utazással töltött, majd orvosi tanulmányokba fogott. A legnevesebb amerikai kutatóintézetek gyakornoka és munkatársa – első regényeinek témáját is e téren szerzett tájékozottságából merítette. A tudományos pályát elhagyva a '70-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol írói és filmrendezői tevékenységbe kezdett.

Szakmai elismerések

• 1968 és 1980 – Edgar Allen Poe-díj (a The Case of Need ill. A nagy vonatrablás c. novellákért)
• 1970 – Az Amerikai Orvosi Szakírók díja (a Five Patients c. írásért)
• 1995 – A Film- és Technikatudományi Akadémia innovációs díja (a komputerizált mozgókép fejlődéséért végzett munkájáért)
• 1995 – George Foster-díj (a Vészhelyzet c. sorozatért)
• 1996 – A legjobb televíziós sorozat díja (szintén a Vészhelyzetért)
• 2006 – Az Olajkutató Geológusok Amerikai Szövetsége Crichtonnak ítéli újságíró-díját (a Félelemben c. novelláért)

Egyéb elismerések

• Egy az 1990-es években felfedezett új dinoszauruszfajt az író tiszteletére Crichtonsaurus bohlini névre kereszteltek
• 1992 – A People Magazin Crichtont a világ 50 legragyogóbb személyisége közé választotta
• 1994 decemberében Crichton munkái egyszerre vezették az Egyesült Államok mozinézettségét (Zaklatás), televíziós nézettségét (Vészhelyzet) és könyveladásait (szintén Zaklatás)

Regényei (kategóriák szerint)

szépirodalom

• The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1969
• The Terminal Man (Az átprogramozott ember), 1972
• The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1975
• Eaters of the Dead (Ködsárkányok), 1976 (Ebből készült A 13. harcos című film)
• Congo (Kongó), 1980
• Sphere (A gömb), 1987
• Jurassic Park (Őslénypark), 1990
• Rising Sun (Gyilkos nap), 1992
• Disclosure (Zaklatás), 1994
• The Lost World (Szörnyek szigete), 1995
• Airframe (Repülő koporsó), 1996
• Timeline (Idővonal), 1999
• Prey (Préda), 2002
• State of Fear (Félelemben), 2004
• Next, 2006

ismeretterjesztő irodalom

• Five Patients, 1970
• Jasper Johns, 1977
• Electronic Life, 1983
• Travels, 1988
• Jasper Johns (bővített), 1994

publikált forgatókönyvek

• Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1975
• Twister, 1996

álnéven publikált regényei

• Odds On, 1966 (John Lange néven)
• Scratch One, 1967 (John Lange néven)
• Easy Go, 1968 (John Lange néven)
• A Case of Need, 1968 (Jeffrey Hudson néven, későbbi kiadások már saját név alatt)
• Dealing: Or the Berkeley-to-Boston Forty-Brick Lost-Bag Blues, 1970 (Douglas Crichton nevű öccsével közösen, publikálva Michael Douglas név alatt)
• Venom Business, 1969 (John Lange néven)
• Zero Cool, 1969 (John Lange néven)
• Grave Descend, 1970 (John Lange néven)
• Drug of Choice, 1970 (John Lange néven)
• Binary, 1972 (John Lange néven)

A könyveiből készült filmek

• The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs), 1971
• Pursuit, 1972 (rendező)
• The Carey Treatment (Rejtélyes halál / A Carey-kezelés), 1972
• Dealing: or the Berkeley to Boston Forty-brick Lost Bag Blues, 1972
• Westworld (Feltámad a vadnyugat), 1973 (író és rendező)
• The Terminal Man, 1974
• Coma (Kóma), 1978, (forgatókönyvíró és rendező)
• The Great Train Robbery (A nagy vonatrablás), 1979 (író és rendező)
• Looker (Szupermodell), 1981 (író és rendező)
• Runaway (Gyilkos robotok), 1984 (író és rendező)
• Physical Evidence (Az igazság törvénye), 1989 (rendező)
• Jurassic Park, 1993 (társíró)
• Rising Sun (Gyilkos nap), 1993 (társíró)
• Disclosure (Zaklatás), 1994 (társproducer)
• Congo (Kongó), 1995
• Twister, 1996 (társproducer és társíró akkori feleségével, Anne-Marie Martinnal)
• Lost World: Jurassic Park (Jurassic Park – Az elveszett világ), 1997
• Sphere (A gömb), 1998 (társproducer)
• 13th Warrior (A 13. harcos), 1999 (társproducer)
• Timeline (Idővonal), 2003

Egyéb filmközreműködései

• Extreme Close Up, 1973 (forgatókönyvíró)

Televíziós produkciók

• ER (Vészhelyzet), NBC tévétársaság, 1994 (alkotó, társproducer, az első 3 epizód írója)

Számítógépes szoftverek

• Amazon, 1982 (Szöveges instrukciók alapján működő játék Apple II, Commodore 64 és Atari ST gépekre, kiadója a Vészhelyzet későbbi producere, John Wells)
• Timeline, 2000 (A szerző David Smithhel közösen alapított szórakoztató-elektronikai cége, a Timeline Computer Entertainment egyetlen terméke)

Külső hivatkozások

• michaelcrichton.net – Crichton hivatalos weboldala
• Michael Crichton az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Meghalt Michael Crichton