„Ikonológia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új
 
11. sor: 11. sor:
* Heinrich Krauss/ Eva Uthemann: ''Was Bilder erzählen. Die klassischen Geschichten aus Antike und Christentum in der abendländischen Malerei'', München (1987), 3. kiadás, 1993.
* Heinrich Krauss/ Eva Uthemann: ''Was Bilder erzählen. Die klassischen Geschichten aus Antike und Christentum in der abendländischen Malerei'', München (1987), 3. kiadás, 1993.
* Hans F. Schweers: ''Gemälde in deutschen Museen'', Katalog der ausgestellten und depotgelagerten Werke. II rész, 4-5 kötet: ''Ikonographisches Verzeichnis'', 4., aktualisierte und erweiterte Auflage, K. G. Saur Verlag, München 2005, ISBN 3-598-24166-6
* Hans F. Schweers: ''Gemälde in deutschen Museen'', Katalog der ausgestellten und depotgelagerten Werke. II rész, 4-5 kötet: ''Ikonographisches Verzeichnis'', 4., aktualisierte und erweiterte Auflage, K. G. Saur Verlag, München 2005, ISBN 3-598-24166-6

[[Kategória:Ikonográfia]]

A lap 2009. november 19., 18:54-kori változata

Ikonológia (ógörög εικών - kép) alatt egy olyan 1920 és 1930 között kialakult művészettörténeti irányzatot, amely a formai elemzés értékmegkülönböztető módszere valamint az ikonográfia mellett és ezeket kiegészítve mindenek előtt egy műalkotás szimbólizmusát értelmezi. Célja, hogy a műalkotást mint egy valamely „világnézeti elképzelés” megtestesülése, szimbóluma értelmezze. „Világnézeti elképzelés” gyökerezhet vallásban illetve politikai vagy filozófiai jellegű ideológiában.

Ezen ikonológiai módszert először Aby Warburg alkalmazta 1892-tes strassbourgi disszertációjában, amelyben Botticelli két képere alkalmazta. Munkamódszerét pedig Palazzo Schifanoia ferrarai hónap-képeiről tartott előadásában nevezte először ikonológiai elemzésnek. A módszert így érthető módon eleinte a Warburg-iskola módszerének nevezték, amelyet tanítványai és munkatársai alkalmaztak, mint pl.; Gertrud Bing, Fritz Saxl, Walter Solmitz, Edgar Wind és Rudolf Wittkower.

Erwin Panofsky 1939-től három lépcsős elemzés-sémává fejlesztette tovább a „Warburg-iskola” ikonológia módszerét: preikonográfia elemzés (präikonographische Analyse), ikonográfia elemzés (ikonographische Analyse) és ikonológiai értelmezés (ikonologische Interpretation)

Források

  • Erwin Panofsky: Sinn und Deutung in der bildenden Kunst, Köln, Dumont, 1975
  • Frank Büttner/Andrea Gottdang: Einführung in die Ikonographie. Wege zur Deutung von Bildinhalten, München, C.H.Beck, 2006, ISBN 3-406-53579-8, ISBN 978-3-406-53579-6
  • Erwin Panofsky: Problems in Titian, mostly iconographic, New York 1969
  • Heinrich Krauss/ Eva Uthemann: Was Bilder erzählen. Die klassischen Geschichten aus Antike und Christentum in der abendländischen Malerei, München (1987), 3. kiadás, 1993.
  • Hans F. Schweers: Gemälde in deutschen Museen, Katalog der ausgestellten und depotgelagerten Werke. II rész, 4-5 kötet: Ikonographisches Verzeichnis, 4., aktualisierte und erweiterte Auflage, K. G. Saur Verlag, München 2005, ISBN 3-598-24166-6