„Szehemhet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: zh:塞汉赫特 |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
'''D''': halotti kelengyés kamrák és a folyosó]] |
'''D''': halotti kelengyés kamrák és a folyosó]] |
||
[[Fájl:Sekhemkhet-pyramid.png|thumb|right|250px|Szehemhet piramisának keresztmetszete a tervezett és a mai állapot feltüntetésével]] |
[[Fájl:Sekhemkhet-pyramid.png|thumb|right|250px|Szehemhet piramisának keresztmetszete a tervezett és a mai állapot feltüntetésével]] |
||
'''Szehemhet''' ókori egyiptomi fáraó volt a [[III. dinasztia]] idején. Nevének jelentése ''Erős testű'', [[Manethón]] listájában a ''Toszertaszisz'' névvel azonosítható. A rendelkezésre álló adatok szerint hat évig uralkodott. |
'''Szehemhet''' [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] fáraó volt a [[III. dinasztia]] idején. Nevének jelentése ''Erős testű'', [[Manethón]] listájában a ''Toszertaszisz'' névvel azonosítható. A rendelkezésre álló adatok szerint hat évig uralkodott. |
||
1951 előtt csak a Vádi-Maghara egyik feliratos emlékéből származott nevének ismerete. [[Zakaria Gonaim]] ásatásáig erről az uralkodóról semmit sem lehetett tudni, a jelenlegi ismeretek is mind a piramisköret feltárásából származnak, ezért töredékesek. Piramisát Szakkarában kezdte építeni, nem messze elődje, [[Dzsószer]] sírjától. Nyilvánvalóan ennek tapasztalatai alapján, egységes tervek alapján, 120 méteres alapélű négyzeten körülbelül 70 méter magasságú piramist szándékoztak építeni. E piramis alépítménye a dzsószeri mintára, de szabályos sorokban elrendezett 132 kamrát rejt, a sírkamra pontosan az alapnégyzet átlóinak metszéspontjában, vagyis középen van, és innen még négy rövid járat nyílik. A kamrák egyetlen folyosóra nyílnak, amely három oldalról, a felépítmény alá nem benyúlva keretezi a piramist. A lejtős bejárati folyosó felénél függőleges kürtő nyílik, amelynek funkciója ismeretlen, talán csak hagyományos elem a korábbi masztabák emlékére (Dzsószer piramisánál is funkciótlanná vált a kürtő). A piramis tájolása szemmel láthatóan hozzávetőleges, az észak-déli irányt csak közelíti, inkább a terepviszonyokhoz alkalmazkodtak. |
1951 előtt csak a Vádi-Maghara egyik feliratos emlékéből származott nevének ismerete. [[Zakaria Gonaim]] ásatásáig erről az uralkodóról semmit sem lehetett tudni, a jelenlegi ismeretek is mind a piramisköret feltárásából származnak, ezért töredékesek. Piramisát Szakkarában kezdte építeni, nem messze elődje, [[Dzsószer]] sírjától. Nyilvánvalóan ennek tapasztalatai alapján, egységes tervek alapján, 120 méteres alapélű négyzeten körülbelül 70 méter magasságú piramist szándékoztak építeni. E piramis alépítménye a dzsószeri mintára, de szabályos sorokban elrendezett 132 kamrát rejt, a sírkamra pontosan az alapnégyzet átlóinak metszéspontjában, vagyis középen van, és innen még négy rövid járat nyílik. A kamrák egyetlen folyosóra nyílnak, amely három oldalról, a felépítmény alá nem benyúlva keretezi a piramist. A lejtős bejárati folyosó felénél függőleges kürtő nyílik, amelynek funkciója ismeretlen, talán csak hagyományos elem a korábbi masztabák emlékére (Dzsószer piramisánál is funkciótlanná vált a kürtő). A piramis tájolása szemmel láthatóan hozzávetőleges, az észak-déli irányt csak közelíti, inkább a terepviszonyokhoz alkalmazkodtak. |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
[[Kategória:Fáraók]] |
[[Kategória:Fáraók]] |
||
[[Kategória:III. dinasztia]] |
[[Kategória:III. dinasztia]] |
||
[[Kategória:Piramisok]] |
|||
[[en:Sekhemkhet]] |
[[en:Sekhemkhet]] |
||
A lap 2009. november 17., 01:34-kori változata
| Szehemhet | |||||||
| Uralkodása | I. e. 27. század | ||||||
| Prenomen | Hóru-Szehemhet | ||||||
| Nomen | Dzsószer Teti | ||||||
| Apja | Dzsószer | ||||||
| Anyja | Hotephernebti | ||||||
| Főfelesége | Dzsószernebtianhti (?) | ||||||
| Sírja | Szakkarai befejezetlen lépcsős piramis | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szehemhet témájú médiaállományokat. | |||||||
Szehemhet ókori egyiptomi fáraó volt a III. dinasztia idején. Nevének jelentése Erős testű, Manethón listájában a Toszertaszisz névvel azonosítható. A rendelkezésre álló adatok szerint hat évig uralkodott.
1951 előtt csak a Vádi-Maghara egyik feliratos emlékéből származott nevének ismerete. Zakaria Gonaim ásatásáig erről az uralkodóról semmit sem lehetett tudni, a jelenlegi ismeretek is mind a piramisköret feltárásából származnak, ezért töredékesek. Piramisát Szakkarában kezdte építeni, nem messze elődje, Dzsószer sírjától. Nyilvánvalóan ennek tapasztalatai alapján, egységes tervek alapján, 120 méteres alapélű négyzeten körülbelül 70 méter magasságú piramist szándékoztak építeni. E piramis alépítménye a dzsószeri mintára, de szabályos sorokban elrendezett 132 kamrát rejt, a sírkamra pontosan az alapnégyzet átlóinak metszéspontjában, vagyis középen van, és innen még négy rövid járat nyílik. A kamrák egyetlen folyosóra nyílnak, amely három oldalról, a felépítmény alá nem benyúlva keretezi a piramist. A lejtős bejárati folyosó felénél függőleges kürtő nyílik, amelynek funkciója ismeretlen, talán csak hagyományos elem a korábbi masztabák emlékére (Dzsószer piramisánál is funkciótlanná vált a kürtő). A piramis tájolása szemmel láthatóan hozzávetőleges, az észak-déli irányt csak közelíti, inkább a terepviszonyokhoz alkalmazkodtak.
A sírt félbehagyták és sosem fejezték be. Éppígy nem fejezték be a Déli Sírboltot sem. Ez utóbbiban egy gyermek múmiáját találták meg. A lezárt sírkamrát Gonaim érintetlenül találta, de a sír teljesen üres volt, Szehemhet sorsa ismeretlen. Egyesek szerint kirabolták és a lezárás újabb keletű, Gonaim viszont ragaszkodik a sírkamra érintetlen voltához. Az uralkodó nyughelyének kérdése nem megoldott, de az Eltemetett piramis kamráinak legnagyobb része még nem feltárt.
Lásd még
Irodalom
- Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3
- Gonaim, Zakaria. Az elveszett piramis (1956)
- Hawass, Zahi (szerk.). A piramisok rejtett kincsei. Alexandra K.. ISBN 963-368-553-8 Ali Radwan - Lépcsős piramisok
