„Heinrich Himmler” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
f
j
2. sor: 2. sor:
[[Fájl:HLHimmler.jpg|bélyegkép|210px|Himmler hivatalos SS-portréja]]
[[Fájl:HLHimmler.jpg|bélyegkép|210px|Himmler hivatalos SS-portréja]]


'''Heinrich Luitpold Himmler''' ([[1900]]. [[október 7.]] – [[1945]]. [[május 23.]]) [[Németország|német]] politikus, magas rangú [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|náci]] vezér, a [[Schutzstaffel]] (SS) vezetője. A [[második világháború]] alatt a [[III. Birodalom]] második legbefolyásosabb embere volt. Az összes rendőrség és biztonsági erő, beleértve a [[Gestapo|Gestapót]] is, az ő irányítása alatt állt. Mint a [[koncentrációs tábor]]ok, a haláltáborok és a [[Einsatzgruppe|bevetési csoportok]] felügyelője, Himmler több mint hatmillió [[zsidók|zsidó]], több mint kétszázezer [[romák|roma]], kétmillió [[Szovjetunió|szovjet]] hadifogoly, kétmillió [[Lengyelország|lengyel]] és több százezer [[kommunizmus|kommunista]], [[homoszexualitás|homoszexuális]], nem fehér valamint fizikailag és mentálisan sérült ember haláláért volt felelős, személyesen ölte/ette/kínozta halálra őket
'''Heinrich Luitpold Himmler''' ([[1900]]. [[október 7.]] – [[1945]]. [[május 23.]]) [[Németország|német]] politikus, magas rangú [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|náci]] vezér, a [[Schutzstaffel]] (SS) vezetője. A [[második világháború]] alatt a [[III. Birodalom]] második legbefolyásosabb embere volt. Az összes rendőrség és biztonsági erő, beleértve a [[Gestapo|Gestapót]] is, az ő irányítása alatt állt. Mint a [[koncentrációs tábor]]ok, a haláltáborok és a [[Einsatzgruppe|bevetési csoportok]] felügyelője, Himmler több mint hatmillió [[zsidók|zsidó]], több mint kétszázezer [[romák|roma]], kétmillió [[Szovjetunió|szovjet]] hadifogoly, kétmillió [[Lengyelország|lengyel]] és több százezer [[kommunizmus|kommunista]], [[homoszexualitás|homoszexuális]], nem fehér valamint fizikailag és mentálisan sérült ember haláláért volt felelős, személyesen ölte/ette/kínozta halálra őket.


==Élete==
==Élete==

A lap 2009. november 16., 20:28-kori változata

Ez a lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Fájl:HLHimmler.jpg
Himmler hivatalos SS-portréja

Heinrich Luitpold Himmler (1900. október 7. – 1945. május 23.) német politikus, magas rangú náci vezér, a Schutzstaffel (SS) vezetője. A második világháború alatt a III. Birodalom második legbefolyásosabb embere volt. Az összes rendőrség és biztonsági erő, beleértve a Gestapót is, az ő irányítása alatt állt. Mint a koncentrációs táborok, a haláltáborok és a bevetési csoportok felügyelője, Himmler több mint hatmillió zsidó, több mint kétszázezer roma, kétmillió szovjet hadifogoly, kétmillió lengyel és több százezer kommunista, homoszexuális, nem fehér valamint fizikailag és mentálisan sérült ember haláláért volt felelős, személyesen ölte/ette/kínozta halálra őket.

Élete

Ifjú évei

Heinrich Himmler 1907-ben

Heinrich Luitpold Himmler 1900. október 7-én született Münchenben. Szülei: Joseph Gebhard Himmler és Anne Marie Heyder. Ő volt a középső a 3 fivér közt. Testvérei: Gebhard Ludwig Himmler (1898. július 29.) és Ernst Hermann Himmler (1905. december 23.).[1] Himmler szülei szigorúak voltak, gyerekeiket fegyelemben, katolikus módon nevelték.

Heinrich nevet keresztapjától, Heinrich von Wittelsbach hercegtől kapta, aki Bajorországban született. Ő tanította Heinrich Himmler édesapját.[2] Himmler 1910-ben kezdte meg tanulmányait München egy elit iskolájában. Szorgalmas, éles eszű és kitűnő tanulmányi eredményeket szerző diák volt. Az iskola mellett sakkozott, zongorázott, bélyegeket gyűjtött és kertészkedett.[3]

1914-ben kitört az első világháború, a hírekben megírta az eseményt. Nagyon érdekelte a háború, 1918-ban felfüggesztette tanulmányait, majd beállt a 11. bajor hadtestbe. Himmler fizikai adottságai kifejezetten gyengék voltak, ezért gondjai támadtak a hadseregben.

A nagy háború után 1919 és 1922 között agronómusnak tanult Münchenben, majd rövid ideig egy magángazdaságnál dolgozott.[4]

A politikai életben

Leszerelése után el kellett hagynia hadsereget, de a militarizmussal nem tudott felhagyni: a Landshut-szabadcsapat tagja lett. 1923 augusztusában belépett az NSDAP-ba, vagyis a nemzetiszocialista pártba. 1923. november 9-én részt vett a müncheni nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérletben (sörpuccs), mely kudarcba fulladt. 1925-ben csatlakozott az SS-hez, majd 1927-ben a Reichsführer helyettese lesz. 1926 decemberében Bad Reichenhall-i hotelban szállt meg, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Margareta Siegroth-tal. 1928, július 3-án nősült. Lánya, Gudrun 1929-ben született. 1929. január 6-án Adolf Hitler az SS birodalmi vezetőjének nevezte ki. Ekkor a szervezetnek még csak 280 tagja volt. 1930-tól a Birodalmi Gyűlés tagja. Részt vett a hosszú kések éjszakájában, amikor leszámoltak az SA (Sturmabteilung) vezetőivel 1934 nyarán.

1934-ben létrehozták a Gestapot (Geheime Staatspolizei), amelynek ő volt a parancsnoka. Még ebben az évben elkezdték építeni az első koncentrációs tábort. 1936 – 1943 között a belügyminisztérium államtitkáraként a német rendőrség vezetője. 1943 augusztusától birodalmi belügyminiszter. 1944-től a németországi fegyveres csapatok főparancsnoka tisztséget is betölti.

Himmler a zsidókról

A hosszú kések éjszakája után megépítették az első koncentrációs tábort. A koncentrációs táborok eredendően a politikai foglyok számára készültek, és csak később vált a nemzetiségük miatt deportáltak fogvatartó helyévé.

A poznańi beszéd

1943. október 4-én Himmler beszédet tartott a zsidók kiírtásáról Poznańban. Részlet a beszédből (audio):

Szeretném önöket ismét emlékeztetni egy súlyos problémára.
Fel kell szítani a tüzet köztünk, ellenkező esetben, nem fogunk nyilvánosság előtt többet erről beszélni….
Beszélek „zsidók evakuációjáról”: kiírtani a zsidókat.
Erről a dologról könnyű beszélni, viszont nehéz végrehajtani. A „zsidók eltűnnek, mint minden idegen”
A mi tervünk a tiszta faj

A háború vége, és halála

1944-1945 telén a Waffen SS tagjainak száma 910 ezer fő volt (bár papíron a becsült számuk 2 millió volt). 1945 tavaszán Himmler is belátta, hogy a háború elveszett, a Harmadik Birodalom elbukott. Ezért elutazott Lübeckbe, hogy ott Bernadotte Folke svéd diplomata segítségével nyugatra szökhessen. 1945 áprilisában különbéke-kísérletei miatt Hitler megfosztotta minden tisztétől, és a pártból is kizárták. 1945. május 20-án brit hadifogságba került, majd 4 nappal később Lüneburgban öngyilkos lett.

Családja

Feleségét Margaretnek hívták, akivel egy üdülőhelyen ismerkedtek össze. Természetesen aranyszőke volt és kék szemű, bár Himmlernél nyolc évvel idősebb. 1928 nyarán házasodtak össze. Két gyermeket neveltek. Csak az egyikük volt vérszerinti: Gudrun Himmler, akit a családban csak kiskutyának hívtak. Mivel Margónak nem születhetett több gyermeke, örökbe fogadtak egy kisfiút, akit - Gudrunnal együtt - felneveltek. Családi élete sem volt rendben: a Reichsführer szeretőjévé tette a titkárnőjét, Hedwig Potthastot, aki két gyermeket szült neki.

Film

  • Henrich Himmlerről Romuald Karmar 2001-ben készített egy filmet. A címe a Himmler-Projekt.

Irodalom

Magyar nyelvű

  • Erich Fromm: A rombolás anatómiája

Német nyelvű

  • Josef Ackermann: Heinrich Himmler als Ideologe. Musterschmidt, Göttingen 1970.
  • Alfred Andersch: Der Vater eines Mörders. Diogenes Verlag, Zürich 1991. ISBN 3257015976.
  • Richard Breitman: Heinrich Himmler. Der Architekt der "Endlösung" Zürich u.a. 2000
  • Joachim C. Fest: Heinrich Himmler. Kleinbürger und Großinquisitor in ders.: Das Gesicht des Dritten Reiches. Profile einer totalitären Herrschaft (11. Auflage). Piper, München und Zürich 1993, ISBN 3-492-11842-9, S. 156-175
  • Erich Fromm: Anatomie der menschlichen Destruktivität. Original USA 1973; deutsch 1974
  • Heinrich Fraenkel, Roger Manvell: Himmler. Kleinbürger und Massenmörder. Ullstein, Frankfurt am Main und Berlin 1965.
  • Frank Helzel: Ein König, ein Reichsführer und der Wilde Osten. Heinrich I. (919-936) in der Selbstwahrnehmung der Deutschen. Bielefeld: transcript, 2004, ISBN 3-89942-178-7.
  • Frank Helzel: Himmlers und Hitlers Symbolpolitik mit mittelalterlichen Herrschern - König *Heinrich I. (919-936) und Kaiser Otto I. (936-973)in ihren nationalgeschichtlichen Rollen, PDF
  • Katrin Himmler: Die Brüder Himmler. Eine deutsche Familiengeschichte. S. Fischer Verlag, Frankfurt a. M. 2005, ISBN 3-100-33629-1.
  • Stephan Lehnstaedt: Das Reichsministerium des Innern unter Heinrich Himmler 1943-1945. Nachweis, Zusfssg.. In: ifz heft4-2006
  • Peter Padfield: Himmler. Reichsführer-SS. Cassel & Co, London 2001, ISBN 0304358398.
  • Bradley F. Smith: Heinrich Himmler 1900-1926. Sein Weg in den deutschen Faschismus. München 1979 (Orig.: Heinrich Himmler. A Nazi in the Making. Stanford 1971)
  • Franz Wegener: Heinrich Himmler. Deutscher Spiritismus, französischer Okkultismus und der Reichsführer SS. KFVR, Gladbeck 2004, ISBN 3-93130-015-3.
  • Peter Witte, Michael Wildt, Martina Voigt (Hrsg.): Der Dienstkalender Heinrich Himmlers 1941/42. Hans Christians Verlag, Hamburg 1999, ISBN 3-76721329-X.

Hivatkozások

  1. ↑ Heinz Höhne Red glave smrti: Priča o Hitlerovom SS-u, London: Pan Books Ltd. 1972 (ISBN 0-330-02963-0).
  2. ↑ Breitman. 9. oldal
  3. ↑ Breitman. 11. oldal
  4. ↑ Breitman. 12. oldal
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Himmler témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

Sablon:Csonk-Német életrajz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heinrich_Himmler&oldid=6545673”