Konzervatív Párt (Magyarország)

Konzervatív Párt (Magyarország)
Adatok
Elnök	Dessewffy Emil
Utolsó vezető	Dessewfy Emil
Alapítva	1846
Feloszlatva	1849
Elődpárt	—
Utódpárt	Felirati Párt
Pártújság	Világ
Ideológia	liberális konervativizmus udvarhű konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés	jobboldal (korabeli értelemben)
Parlamenti jelenlét	1847-1849

A Konzervatív Párt 1864 november 12.-én alakult meg az udvarhű újkonzervatív fiatal arisztokratákból álló "fontolva haladók" csoportjából. Ez volt Magyarország első, modern értelemben vett politikai pártja. A Konzervatív Párt Magyarország érdekeit a birodalmon belül kívánta érvényesíteni, és egy erős Habsburg Birodalom megőrzését az ország érdekének tartotta. A liberális ellenzéktől eltérően nem kívánt konfrontálódni Béccsel, és a magyar nemzeti érdekeket össze kívánta egyeztetni a birodalmi érdekekkel, azokkal együtt, és nem azok ellenében kívánta érvényesíteni. Szem előtt tartották az arisztokrácia és a nemesség érdekeit, de az ókonzervatívokkal ellentétben már nem a feudalizmus és a rendi alkotmány megőrzését tartották elsődlegesnek, mert felismerték annak válságát, hanem támogatták a lassú, vagy részleges polgárosodást. A fontolva haladók vezetője a fiatal főnemes, Dessewffy Aurél volt, majd halála után (a párt alakulásakor Aurél már halott) Dessewffy Emil. A fontolva haladók elveiknek megfelelően hol az udvarral, hol a reformellenzékkel kerültek egy platformra, és dolgoztak együtt. Dessewffy Aurél Metternich kancellárt meg kívánta nyerni ügyének, és azzal érvelt, hogy Bécsnek is érdeke a mérsékelt reformok bevezetése ha le akarja törni a reformellenzéket. Viszont az adminisztrátori rendszert például támogatta. A párt a forradalom idején közeledett az Ellenzéki Párthoz. Társadalmi szervezte a Gyűlde márciusban egyesült a liberálisok társadalmi szervezetével. 1849-ben pedig maga a párt is összeolvadt az Ellenzéki Párttal. A Konzervatív Párt utódjának (részben) a Felirati Párt (1861-1867) tekinthető. A Konzervatív Párt megítélése ellentmondásos. Bár alapvetően reformpártiak voltak, és szemben álltak Bécs abszolutisztikus törekvéseivel, mégis az Ellenzéki Párt ellenében őket szokták "kormánypártként" emlegetni. A korabeli ellenfeleik, és a későbbi liberális történetírás szerint Bécs bábjai voltak, akik csupán a reformpárti hangulat lecsendesítése, és az ellenzék eltántorítása érdekében, szerény és felületes reformokat javasoltak. Mások szerint, amit programjukban meghirdettek, annyit akartak, se nem többet, se nem kevesebbet. Tehát egy megreformált struktúrájú és gazdasági alapú arisztokratikus társadalmat. A Konzervatív Párttal rokonszenvező vélemények (pl.: Szekfű Gyula, vagy a mai jobboldali sajtó) szerint Széchenyihez hasonlóan ugyanazt akarták, amit a reformellenzék, csupán lassabban, mert nem mertek Béccsel nyíltan szembe kerülni, mivel féltek, hogy ezzel magukra haragítanák az uralkodó köröket, és a birodalmi centralizáció és németesítés hívei kerülnének előtérbe.

Programja

• Auszrtiával való,a Pragmatica Sanctio alapján álló közjogi viszonyunk változatlan fenntartása (pl.: Helytartótanács intézményének fenntartása)
• vámunió, és közös vámterület az Osztrák Örökös Tartományokkal
• országgyűlés, és helyhatósági szervek választása népképviseleti alapon, de magas cenzus alapján
• korlátozott sajtó, vallás, és szólásszabadság
• a városok belső szerkezetének átalakítása
• központosított közigazgatás kialakítása, felülről irányított, lassú, szerves reformok
• közteherviselés, de az önkormányzati ügyekbe való beleszólás nagysága a befizetett adó összegének nagyságától függ
• a közlekedési feltételek és az infrastruktúra javítása, fejlesztése
• jobbágykérdésben részleges reformok végrehajtása, és az önkéntes örökváltság intézményének fenntartása
• toleráns álláspont a nemzetiségekkel szemben