„Festő csillagkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Csillagok: Bővítések. |
A felhasznált irodalom pontosítása. |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, |
* Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, [[1991]], ISBN 963 282 479 2 |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
==Ajánlott irodalom== |
|||
* Josef Klepesta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, [[1978]] |
|||
| ⚫ | |||
* Kisbán Gyula: Csillagászati kislexikon; Fiesta Kft., [[2000]] |
|||
* Simon Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., [[2004]] |
|||
| ⚫ | |||
A lap 2009. november 11., 17:26-kori változata
| Festő csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Pictor |
| Latin birtokos eset | Pictoris |
| Rövidítés | Pic |
| Rektaszcenzió | 4h 32m – 6h 52m |
| Deklináció | -64° 9' – -42° 47' |
| Területe | 247 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 59 |
| Teljesen látható | északi 26°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | (α Pictoris) |
| fényessége | 3,27m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Festő (latin: Pictor) egy csillagkép.
Története, mitológia
Ezt a csillagképet Nicolas Louis de Lacaille abbé vezette be a 18. században. Az első neve Equus Pictoris (Festőállvány) volt, ez rövidült le Pictor-ra.
Látnivalók
Csillagok
- β Pictoris: negyedrendű, kékesfehér csillag, porgyűrű látható körülötte. Mintegy 63 fényévnyire van a Földtől.
- ι Pictoris: kis távcsővel is szétválasztható, 105 fényévre lévő, egy 5,6 és egy 6,4 magnitúdós komponensből álló kettőscsillag.
- Kapteyn csillaga: vörös színű, kilencedrendű törpe, a Barnard-csillag után a második legnagyobb sajátmozgással rendelkezik.
Mélyég-objektumok
(Nincs adat)
Forrás
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 282 479 2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963 9090 28 X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |