„Tordai-hasadék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. november 10., 14:57-kori változata

A Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii, németül: Thorenburger Schlucht) mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület.

Leírása

„	A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.	”
– Jókai Mór: Egy az Isten

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, később Torda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak.

A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas.

Geológiai felépítése, keletkezése

A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő ofiolit kőzetekre egy tengerelöntés során jurakori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, észak-nyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi triászkorú porfirittufa fordul elő, míg a Peterd felőli oldalon fiatalabb krétakorú meszes márga és homokkő található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, harmadkori rétegek figyelhetőek meg.

A jurakori mészkőben a karsztosodás hatására előbb kisebb barlangok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély dolinákat létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg az Aranyosba ömlő Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.

Növényvilága

Nyárády Erazmus Gyula felmérése alapján a Romániában előforduló 3500 növényfajból itt 997 található meg. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Napsütötte oldalán szárazságot kedvelő sztyeppei növények az erdélyi hangyabogáncs (Jurinea transsilvanica), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) és hegyi árvalányhaj (Stipa joannis) fordulnak elő. Az árnyékosabb oldalon a mérsékelt nedvességet és árnyékot kedvelő növények az uralkodóak. Legjellegzetesebb a merev nyúlfarkfű (Sesleria rigida), mely tömött gyepével egész oldalakat lep el. Ebben a fűszőnyegben található a tűlevelű szegfű (Dianthus spiculifolius) és a bánáti ördögszem (sikkantyú) (Scabiosa banatica). A hasadék nevezetes füve a mindenütt megjelenő díszes zabfű (Avenastrum decorum). További ékesség a gyászoló imola (Centaurea atropurpurea), a méregölő sisakvirág (Aconitum anthora), az illatos kankalin (Primula columnae), a magyar- (Iris hungarica), törpe- (Iris humilis) és homoki nőszirom (Iris arenaria), Joó ibolyája (Viola joói), a havasi gyepekre jellemző csillogó boglárka (Ranunculus hornschuchii), a havasi őszirózsa (gerepcsin) (Aster alpinus), az illatos nefelejcs (Myosotis suaveolens), a henye boroszlán (Daphne cneorum), az óriás szegfű (Dianthus giganteus), a osztrák sárkányfű (sallangos pofóka) (Dracocephalum austriacum). Ritka sziklai növények a Rochel kőtörőfű (Saxifraga rocheliana), a bánáti lúdhúr (Minuartia banatica), a délvidéki görvélyfű (Scrophularia lasiocaulis), Hoppe gyermekláncfű (Taraxacum hoppeanum), a sziklai borkóró (büdös virnánc) (Thalictrum foetidum), az erdélyi berkenye (Sorbus dacica), a csikófark (Ephedra distachia), a tiszafa (Taxus baccata), stb. A ritka növények legkülönlegesebbikei a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) amely Európában csak a Kárpát-medence hat termőhelyén és a tordai hagyma (turkesztáni hagyma) (Allium obliquum) amelynek legközelebbi lelőhelyei az Urál-hegység déli részén és Közép-Ázsiában vannak. Felfedezése (1857) Wolff Gábor tordai gyógyszerész nevéhez fűződik. A hasadék benszülött növény különlegességei többek kozott a hasadéki sisakvirág (Aconitum fissuare), hasadéki bogáncs (Carduus fissuare), az épszirmú tűlevelű szegfű (Dianthus integripelatus), a tordai hölgymál (Hieracium tordanum).

Állatvilága

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Itt lakozó védett madárfajok a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár. 2005-ben a német Geo szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak.[1]

Legendák

Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)
A Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket.
Balika (vagy Balyka) román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.

Turizmus

A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. A falak csak alpinisták számára hozzáférhetőek. A barlangok megközelítése nehéz és veszélyes.

Források

Nyárády Erazmus Gyula A Tordahasadék nevezetesebb látnivalóinak rövid ismertetése STUDIO Kolozsvár 1937

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tordai-hasadék témájú médiaállományokat.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 A hasadék a [[Torockói-takaró]]ban a [[mezozoikum]]ban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő [[ofiolit]] kőzetekre egy tengerelöntés során [[jura]]kori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, észak-nyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi [[triász]]korú [[porfirittufa]] fordul elő, míg a [[Peterd]] felőli oldalon fiatalabb [[kréta]]korú meszes [[márga]] és [[homokkő]] található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, [[harmadkor]]i rétegek figyelhetőek meg.
-A jurakori mészkőben a [[karszt]]osodás hatására előbb kisebb [[barlang]]ok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély [[dolina|dolinákat]] létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén  létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.
+A jurakori mészkőben a [[karszt]]osodás hatására előbb kisebb [[barlang]]ok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély [[dolina|dolinákat]] létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén  létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg az [[Aranyos]]ba ömlő [[Hesdát-patak]] eróziós munkája alakított, mélyített.
 ==Növényvilága==