„Jelzői értékű határozó” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
15 566 szerkesztés
a Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81)
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
15 566 szerkesztés
a Bot: 1 helyen az írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61)
1. sor: 1. sor:
A '''jelzői értékű határozó''' vagy '''hátravetett határozó''' a [[határozó]] egy speciális fajtája, amely nem az [[állítmány]]hoz kapcsolódik ([[ige|igéhez]] vagy [[melléknév]]hez), hanem az [[alany]]hoz vagy másmilyen szerepű [[főnév]]hez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről. Ilyen például: '''''levél <u>anyámhoz</u>, séta <u>a hóban</u>'''''. A [[jelző]] és az [[értelmező]] mellett a főnév egyik lehetséges kötött vagy szabad [[bővítmény]]e,<ref>Magyar grammatika, 135., 362.</ref> amely a többnyire igei alapszó bővítményéből ered (pl. ''fél a tömegtől > félelem a tömegtől'').<ref name="auto_gTLLVolNCCHR5HHPW7eCKg">Magyar grammatika, 452.</ref>
A '''jelzői értékű határozó''' vagy '''hátravetett határozó''' a [[határozó]] egy speciális fajtája, amely nem az [[állítmány]]hoz kapcsolódik ([[ige|igéhez]] vagy [[melléknév]]hez), hanem az [[alany]]hoz vagy másmilyen szerepű [[főnév]]hez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről. Ilyen például: '''''levél <u>anyámhoz</u>, séta <u>a hóban</u>'''''. A [[jelző]] és az [[értelmező]] mellett a főnév egyik lehetséges kötött vagy szabad [[bővítmény]]e,<ref>Magyar grammatika, 135., 362.</ref> amely a többnyire igei alapszó bővítményéből ered (pl. ''fél a tömegtől > félelem a tömegtől'').<ref name="auto_gTLLVolNCCHR5HHPW7eCKg">Magyar grammatika, 452.</ref>


A [[magyar nyelv|magyarban]] főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő.<ref name="gramm136">Magyar grammatika, 136.</ref> Összefüggő mondat belsejében valamivel ritkább, bár más mondatrészekhez kapcsolódva is előfordul (pl. ''Nem fogom elfelejteni <u>a nyaralást a tengerparton</u>, Mindig emlékezni fogok <u>a nyaralásra a tengerparton</u>'').<ref name="gramm136"/> A mai köznyelvben gyakran valamilyen átalakított formáját használják (pl. ''a tengerparton való nyaralás,'' bővebben l. alább). Számos más nyelvben azonban rendkívül elterjedt ez a szerkezet, és a magyarnál jóval többet elbír, pl. több indoeurópai nyelvben, az angolban, a franciában és oroszban<ref>Tótfalusi</ref> (vö. [[angol nyelv|angol]] ''adjectival prepositional phrase'' vagy ''adjective prepositional phrase,''<ref>[http://members.cox.net/teachro/diagramming/prepphrases/adjprep.htm Adjectival prepositional phrase diagram], [http://www.eliterateeducation.com/site/prepositions.htm Prepositional Phrases]</ref>. [[német nyelv|német]] ''Präpositionalattribut''<ref name="auto_v8ylwIxMhxPpZtETdhlnOA">Uzonyi, 821.</ref> vagy ''Präpositionales Attribut''), rendkívül gyakori az alkalmazása a [[latin nyelv|latinban]] (jelzői szerepét gyakran mutatja a szórend, ti. hogy egy másik jelző és a jelzett közé kerül<ref>Példa az [[Aeneis]]ből: ''aureus arbore ramus'', szó szerint: „arany, fáróli ágacska”, azaz „aranyág a fáról”, Aen. VI,187.</ref>). Az idegen nyelvek tanításakor ezért igen fontos ennek tudatosítása, valamint a mindkét irányú fordítás lehetőségeinek az ismertetése.
A [[magyar nyelv|magyarban]] főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő.<ref name="gramm136">Magyar grammatika, 136.</ref> Összefüggő mondat belsejében valamivel ritkább, bár más mondatrészekhez kapcsolódva is előfordul (pl. ''Nem fogom elfelejteni <u>a nyaralást a tengerparton</u>, Mindig emlékezni fogok <u>a nyaralásra a tengerparton</u>'').<ref name="gramm136"/> A mai köznyelvben gyakran valamilyen átalakított formáját használják (pl. ''a tengerparton való nyaralás,'' bővebben l. alább). Számos más nyelvben azonban rendkívül elterjedt ez a szerkezet, és a magyarnál jóval többet elbír, pl. több indoeurópai nyelvben, az angolban, a franciában és oroszban<ref>Tótfalusi</ref> (vö. [[angol nyelv|angol]] ''adjectival prepositional phrase'' vagy ''adjective prepositional phrase,''.<ref>[http://members.cox.net/teachro/diagramming/prepphrases/adjprep.htm Adjectival prepositional phrase diagram], [http://www.eliterateeducation.com/site/prepositions.htm Prepositional Phrases]</ref> [[német nyelv|német]] ''Präpositionalattribut''<ref name="auto_v8ylwIxMhxPpZtETdhlnOA">Uzonyi, 821.</ref> vagy ''Präpositionales Attribut''), rendkívül gyakori az alkalmazása a [[latin nyelv|latinban]] (jelzői szerepét gyakran mutatja a szórend, ti. hogy egy másik jelző és a jelzett közé kerül<ref>Példa az [[Aeneis]]ből: ''aureus arbore ramus'', szó szerint: „arany, fáróli ágacska”, azaz „aranyág a fáról”, Aen. VI,187.</ref>). Az idegen nyelvek tanításakor ezért igen fontos ennek tudatosítása, valamint a mindkét irányú fordítás lehetőségeinek az ismertetése.


==Megnevezései, besorolása==
==Megnevezései, besorolása==

A lap 2009. november 2., 21:06-kori változata

A jelzői értékű határozó vagy hátravetett határozó a határozó egy speciális fajtája, amely nem az állítmányhoz kapcsolódik (igéhez vagy melléknévhez), hanem az alanyhoz vagy másmilyen szerepű főnévhez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről. Ilyen például: levél anyámhoz, séta a hóban. A jelző és az értelmező mellett a főnév egyik lehetséges kötött vagy szabad bővítménye,[1] amely a többnyire igei alapszó bővítményéből ered (pl. fél a tömegtől > félelem a tömegtől).[2]

A magyarban főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő.[3] Összefüggő mondat belsejében valamivel ritkább, bár más mondatrészekhez kapcsolódva is előfordul (pl. Nem fogom elfelejteni a nyaralást a tengerparton, Mindig emlékezni fogok a nyaralásra a tengerparton).[3] A mai köznyelvben gyakran valamilyen átalakított formáját használják (pl. a tengerparton való nyaralás, bővebben l. alább). Számos más nyelvben azonban rendkívül elterjedt ez a szerkezet, és a magyarnál jóval többet elbír, pl. több indoeurópai nyelvben, az angolban, a franciában és oroszban[4] (vö. angol adjectival prepositional phrase vagy adjective prepositional phrase,.[5] német Präpositionalattribut[6] vagy Präpositionales Attribut), rendkívül gyakori az alkalmazása a latinban (jelzői szerepét gyakran mutatja a szórend, ti. hogy egy másik jelző és a jelzett közé kerül[7]). Az idegen nyelvek tanításakor ezért igen fontos ennek tudatosítása, valamint a mindkét irányú fordítás lehetőségeinek az ismertetése.

Megnevezései, besorolása

A magyar nyelvtanok jelzői értékű határozóként (olykor hátravetett határozóként) ismerik,[8][9] s a gimnáziumi latin nyelvtan is így hivatkozik rá.[10] Az egyik elterjedt angol nyelvtan elöljárós utójelző, ill. határozói szerkezet utójelzőként néven említi,[11] a németes terminus pedig a szó szerinti fordítás, az elöljárószós jelző,[6] valamint a hátravetett jelző[12] – az utóbbi megnevezés annyiban kevésbé szerencsés, hogy az értelmezőre is utalhat.

Ellentmondásos természete miatt Antal László nyelvész e szerkezetben találta meg a nyelvleírásból eddig hiányzó hatodik mondatrészt,[13] miáltal a mondatrészek szimmetrikus rendszere jött volna létre: ahogy az állítmány bővítménye a határozó és a tárgy, úgy az alanynak is két bővítménye lenne, a jelző és ez a szóban forgó mondatrész, amelyet Antal kiegészítőnek nevezett. A megjelölés azonban nem maradt meg.

Elemzés szempontjából a határozó gyakran a főnévhez és az igéhez egyaránt kapcsolható (pl. A nyaralás a Balatonnál idén jól sikerült): az ilyet kétpólusú bővítménynek is nevezik.[14]

Átalakítási lehetőségei

A levél anyámhoz szerkezet átalakítható melléknévi igenév beiktatásával: (az) anyámhoz írott levél (valódi jelzős szerkezet, benne az eredeti határozóval mint az ige szokásos bővítményével). E kifejezést azért lehetséges könnyen igeneves formába alakítani, mert a levél fogalmához könnyen kapcsolható az ír ige (a további példákat l. alább).

Számos más esetben viszont csak az erre szolgáló való (esetleg történő, folytatott) szócskával lehetséges az átfogalmazás: találkozás apámmal: az apámmal való találkozás.

Az átalakításkor használható való segédszó (kopula) ún. összetett jelzőt alkot egy igei (ritkábban melléknévi) alaptagú szerkezet részét képező határozóból, voltaképp melléknevesíti őket (pl. vásárba indul > vásárba való indulás, hajlamos a megfázásra > a megfázásra való hajlam).[15] Nem nevezzük azonban összetett jelzőnek az olyan szókapcsolatokat, ahol a határozó a való vagy lévő szavak mint melléknévi igenevek bővítménye (pl. a Mecsekből való bot, az asztalon lévő könyv): ilyen esetekben ugyanis a szerkezet igés szintagmává alakításakor is megmarad a létige (a bot a Mecsekből van, a könyv az asztalon van), szemben az előző példákkal, ahol a határozó a főnév alapjául szolgáló ige bővítménye, így a létige a visszaalakítás után eltűnik (pl. találkozom apámmal). Az átalakítás nélküli hátravetett határozó (találkozás apámmal, a könyv az asztalon) megítélését mindez nem befolyásolja.[2]

Ha a határozós szerkezetben névutó szerepel, az átalakítás sokszor ige beiktatása nélkül is lehetséges az -i képzővel: élet a tenger alatt > a tenger alatti élet. Nemritkán a kapcsolatos vagy hasonló szavak is megoldást nyújthatnak: a berendezés elhelyezésével kapcsolatos tervek, de mivel ez nem jelzi az összefüggés jellegét, a mondat néha homályossá válik. Máskor birtokossal is visszaadható: az igény a biztonságra, ill. a biztonság iránti igény helyett a biztonság[nak az] igénye. Olykor egyetlen képző is megoldást jelent: a Balaton-part nyáron helyett a nyári Balaton-part. Nem gyakori, de lehetséges a mellékmondattá alakítás is: a levél, amit anyámhoz írtam/írtál/írt [stb.]: itt viszont az alanyt is ki kell tenni. Olykor összetett szóval is váltakozhat: pl. máz cukorból > cukormáz, meccs a kupáért > kupameccs.[16]

Nyelvhelyességi vonatkozásai

Kétértelműség adódhat a mondat értelmezésében, ha nem világos, hogy a határozó az igéhez vagy a főnévhez kapcsolódik:[3] Az érdekeltek tárgyalni fognak a hajózásról a Csatornában. A Csatornában zajló hajózásról fognak tárgyalni, vagy a Csatorna netán csak a tárgyalás helyszíne lesz? Ilyen esetekben érdemes átfogalmazni, átalakítani a szerkezetet.[17]

Ha az egyértelműség vagy a jó hangzás megköveteli, elsődlegesen melléknévi igenévvel tanácsos kiváltani a hátravetett jelzőt[17] (pl. a Csatornában zajló hajózás, az anyámhoz írott levél, a küldöttséggel folytatott tárgyalás), de szükség esetén a szürke, ám hasznos való szócska is megoldást jelent[17] – ezeket klasszikus íróink is használták.[18] A történt, illetve történő alkalmazását viszont jobb kerülni – ezeket a túlzottan felkapott szavakat a nyelvművelés divatszóként tartja számon.[17]

Példák az átalakításban használható tartalmas igékre

Alább következik néhány olyan szerkezet felsorolása, amelyekben tartalmas igékből képzett igenevekkel válthatjuk ki a jelzői értékű határozót (ezek jó része kollokációkra épül):

  • vmire irányuló törekvés
  • vkik közt dúló harc
  • vmiért vívott küzdelem
  • vkihez fűződő viszony/barátság
  • vki iránt érzett jóindulat
  • vkivel folytatott beszélgetés
  • vhol végzett gyakorlat/kísérlet
  • vmihez vezető, vhová vivő út
  • vhol/vmeddig megtett út
  • vmiről szóló könyv/film/színdarab
  • vmiről alkotott ítélet/vélemény/elmélet
  • vmiről vallott nézet
  • vmibe vetett hit
  • vmiről szőtt ábránd
  • vkitől jött/érkezett levél/csomag
  • vkihez írott, vkinek küldött levél
  • vhol/vmikor uralkodó viszonyok
  • vhol szereplő/látható/olvasható szöveg/felirat
  • vhol hallott zene/hang, vhol látott kép/film
  • stb.

Fajtái

A határozó jelentése szerint lehet helyhatározó (ház a sziklák alatt), időhatározó (a puszta télen), állapothatározó (álmodozás a napon), társhatározó (séta a barátommal), eszközhatározó (evés késsel és villával), módhatározó (találkozás titokban), célhatározó (készülődés a munkába), részeshatározó (levél a hitveshez).[19] A határozó szófaja szerint lehet ragos vagy névutós főnév (mint a fenti példákban), illetve határozószó (pl. Budapest éjjel).[20] Hasonló szerkezetet alkothat az állítmányi helyzetben álló főnév, ahol azonban a szabad határozó elöl áll: Az öcsém Szegeden katona.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar grammatika, 135., 362.
  2. ↑ a b Magyar grammatika, 452.
  3. ↑ a b c d Magyar grammatika, 136.
  4. ↑ Tótfalusi
  5. ↑ Adjectival prepositional phrase diagram, Prepositional Phrases
  6. ↑ a b Uzonyi, 821.
  7. ↑ Példa az Aeneisből: aureus arbore ramus, szó szerint: „arany, fáróli ágacska”, azaz „aranyág a fáról”, Aen. VI,187.
  8. ↑ A magyar nyelv könyve, 388.
  9. ↑ Magyar grammatika, 135–6., 219., 256–7., 334., 358., 436., 452., 469., 475.
  10. ↑ M. Nagy – Tegyey, 118. [M 6.2]
  11. ↑ Kovács–Lázár–Merrick, 379–380. [107. (3) (b2)–(b3) pont], 695. [193. (2) (b) pont], ill. 853. [tárgymutató]
  12. ↑ Uzonyi, 726.
  13. ↑ Antal, 30–49.
  14. ↑ Magyar grammatika, 358.
  15. ↑ Magyar grammatika, 256., 452.
  16. ↑ Magyar grammatika, 334.
  17. ↑ a b c d Nyelvművelő kéziszótár, 274.
  18. ↑ Szepesy
  19. ↑ Magyar grammatika, 135.
  20. ↑ Magyar grammatika, 219.

Források

  • A magyar nyelv könyve (szerk.: A. Jászó Anna), Trezor, Bp. 2004 (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás)
  • Antal László: A hatodik mondatrész, Magvető, Bp. 1985.
  • Balogh Judit et al.: Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006 (ötödik, átdolgozott kiadás, ISBN 963 19 5880 9)
  • Kovács–Lázár–Merrick: A–Z Angol nyelvtan lexikon, Corvina, 1994
  • M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Bp. 1992 (ISBN 963 18 4296 7)
  • Nyelvművelő kéziszótár (szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Tinta, Bp. 2005 (második, javított és bővített kiadás)
  • Szepesy Gyula: Nyelvi babonák – 8. „Az országokban való sok romlásoknak okairól”
  • Tótfalusi István: Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat…
  • Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan, Aula Kiadó, 1996 (ISBN 963 503 106 8)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jelzői_értékű_határozó&oldid=6473293”