Nagybocskó

Külön szócikke van: Nagybocskó (Románia)

é. sz. 47,9693°, k. h. 24,0078°47.9693, 24.0078

Nagybocskó (ukránul Великий Бичків (Velikij Bicskiv / Velykyy Bychkiv), szlovákul Bočková, románul Bocicoiu Mare) falu a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Fekvése

Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Szopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).

Nevének eredete

Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.

Története

1358-ban Buchku néven említik először. 1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt. A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le. 1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. 8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.

Ismert emberek

Itt született:

• 1913. február 19-én Balogh János biológus, egyetemi tanár, az MTA tagja,
• 1894. március 24-én Korvin Ottó kommunista politikus, a KMP egyik alapítója,
• 1911. április 14-én Romzsa Tódor görög katolikus püspök.

Külső hivatkozások

• Nagybocskó honlapja (ukránul)