„Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
82. sor: 82. sor:
|-
|-
|}
|}
*<sup>A</sup>: A [[Nemzeti Radikális Párt]]tal közös listán, ''Országos Függetlenségi Kossuth Párt'' néven
*<sup>A</sup>: ''Országos Függetlenségi Kossuth Párt'' néven
*<sup>B</sup>: Önálló listát nem állítottak, de [[Rupert Dezső]] ''Polgári Agrárpárt'' pártmegjelöléssel indult [[Devecser]]en
*<sup>B</sup>: Önálló listát nem állítottak, de [[Rupert Dezső]] ''Polgári Agrárpárt'' pártmegjelöléssel indult [[Devecser]]en
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2009. november 2., 02:12-kori változata

Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
Adatok
Utolsó vezetőNagy Vince
Alapítva1922.
Feloszlatva1945. április 13.
ElődpártEgyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt
(nem hivatalos)
UtódpártFKGP
Ideológiakonzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobboldal
Nem tévesztendő össze a következővel: Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt.

A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 1922-ben alakult Batthyány Tivadar gróf és Nagy Vince vezetésével. Önmagukat a Tanácsköztársaság alatt betiltott és feloszlatott Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálták.

Története

A 'Függetlenségi 48-as Párt néven indult szervezet, ami önmagát az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálta a Trianon utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta IV. Károly magyar király visszatérési kísérleteit) felvette Kossuth nevét is, jelezvén köztársaságpártiságukat. A hamar kiéleződő ellentétek hatására 1923-ban – a régi, függetlenségi párti képviselőkkel együtt, mint pl. P. Ábrahám Dezső – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az 1926-os választásokon csupán öt, az 1935-ös választásokon csupán két önálló jelöltet tudott indítani (utóbbi választáson már Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a Nemzeti Radikális Párttal választási szövetségben).

Habár alkalmi helyi választási szövetségek révén ennél több jelöltjük is indulhatott, többek között a párt elnöke is, fennállása során választásonként egy-egy tagot sikerült delegálniuk az Országgyűlésbe. Az 1931-es választások kivételével 1922-ben, 1926-ban és 1935-ben is bejutott egy-egy képviselőjük. 1924-ben egy helyi időközi választáson Nagy Vince is bekerült, ő azonban 1926-ban elbukott, illetve az 1935-ös választásokon csatlakozott hozzájuk a Kun Béla vezette, FKGP-ből kivált Nemzeti Agrár Ellenzék is, ami szintén egy tagot (Kunt) juttatott a parlamentbe.

Az 1939-es választásokon önálló listát már nem állítottak, de Rupert Dezső, a párt korábbi országgyűlési képviselője Polgári Agrárpárt megjelöléssel a devecseri választókörzetben elindult, mandátumot azonban nem szerzett.

1945-ben a párt és teljes tagsága – a pártot 1928 óta elnöklő Nagy Vince vezetésével – beolvadt az FKGP-be.

Országgyűlési választási eredményei

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.) 		Mandátumok aránya
(össz.) 		Parlamenti szerepe
1922-es 33 220 2,04% 1 0,41% ellenzék
1926-os 13 564 1,19% 1 0,41% ellenzék
1931-es 28 518 1,89% ― ― nem jutott be
1935-ösA 5 648 0,29% 1 0,41% ellenzék
1939-esB 873 0,02% ― ― nem jutott be
  • A: Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven
  • B: Önálló listát nem állítottak, de Rupert Dezső Polgári Agrárpárt pártmegjelöléssel indult Devecseren

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Függetlenségi_48-as_és_Kossuth_Párt&oldid=6470058”