„Endre László (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: en:László Endre
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:


==Élete, pályafutása==
==Élete, pályafutása==
[[1919]]-ben [[Temesrékás]]on, majd [[Gödöllő]]n lett szolgabíró, ahol [[1923]]-ban fő szolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban. [[1921]] őszén [[Prónay Pál]] mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. [[rongyos gárda]] oldalán.
[[1919]]-ben [[Temesrékás]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]], ahol [[1923]]-ban főszolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban. [[1921]] őszén [[Prónay Pál]] mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. [[rongyos gárda]] oldalán.


[[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Pártot]], amely [[1937]]. augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzeti Akarat Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1937]]. szeptemberében, miután [[Pest vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból. A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]]. [[április]]ától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[magyarországi zsidóság]] deportálásában. [[1944]]. [[október 29]]-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének. A [[Népbíróság]] mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28]]-án hajtottak végre.
[[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Pártot]], amely [[1937]]. augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzeti Akarat Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1937]]. szeptemberében, miután [[Pest vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból. A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]]. [[április]]ától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[magyarországi zsidóság]] deportálásában. [[1944]]. [[október 29]]-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének. A [[Népbíróság]] mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28]]-án hajtottak végre.

A lap 2009. november 1., 07:30-kori változata

Fájl:Endre Laszlo.jpg

Endre László (Abony, 1895. január 1. - Budapest, 1946. március 28.) fajvédő politikus, belügyi államtitkár.

Élete, pályafutása

1919-ben Temesrékáson, majd Gödöllőn lett szolgabíró, ahol 1923-ban főszolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a Magyar Országos Véderő Egylet, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség, vagy az Etelközi Szövetség akcióiban. 1921 őszén Prónay Pál mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. rongyos gárda oldalán.

1937 tavaszán létrehozta a Fajvédő Szocialista Pártot, amely 1937. augusztusában a Szálasival kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a Nemzeti Akarat Pártjával. 1937. szeptemberében, miután Pest vármegye alispánjává választották, kilépett a pártból. A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, antiszemita jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. 1944. áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a magyarországi zsidóság deportálásában. 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének. A Népbíróság mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet 1946. március 28-án hajtottak végre.

Forrás

Endre László (politikus) a Magyar Életrajzi Lexikonban