„Káldor–Hicks-hatékonyság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a csonk-közgazd cseréje |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
A Káldor-Hicks hatékonyság azt jelenti, hogy egy kimenet hatékony, ha a nyertesek ''elvileg'' kompenzálni tudnák a veszteseket, ezáltal Pareto-hatékony megoldásra vezetve. Így egy hatékonyabb megoldásnak is lehetnek vesztesei. |
A Káldor-Hicks hatékonyság azt jelenti, hogy egy kimenet hatékony, ha a nyertesek ''elvileg'' kompenzálni tudnák a veszteseket, ezáltal Pareto-hatékony megoldásra vezetve. Így egy hatékonyabb megoldásnak is lehetnek vesztesei. |
||
{{csonk-dátum|csonk- |
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2006 decemberéből}} |
||
[[en:Kaldor-Hicks efficiency]] |
[[en:Kaldor-Hicks efficiency]] |
A lap 2009. október 31., 19:58-kori változata
A Káldor-Hicks hatékonyság (Káldor Miklósról és John Hicksről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a Pareto-hatékonysághoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak.
A Pareto-hatékonyság azt jelenti, hogy legalább egyvalaki jobb helyzetbe kerül, miközben senki sem kerül rosszabb helyzetbe. Ez megfelelőnek tűnik annak eldöntésére, hogy egy kimenet hatékony-e vagy sem. A gyakorlatban azonban (például egy gazdaságpolitikai változtatásnál) aligha lehet olyan megoldást találni, aminek egyetlen vesztese sincsen. A legtöbb csere azonban Pareto-hatékony, hiszen a két fél nem menne bele önként, ha nem lenne kölcsönösen előnyös.
A Káldor-Hicks hatékonyság azt jelenti, hogy egy kimenet hatékony, ha a nyertesek elvileg kompenzálni tudnák a veszteseket, ezáltal Pareto-hatékony megoldásra vezetve. Így egy hatékonyabb megoldásnak is lehetnek vesztesei.