„Rédei László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
38. sor: | 38. sor: | ||
== Emlékezete == |
== Emlékezete == |
||
[[File:Szeged-matematikus1.jpg|thumb|right|200px|Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] tiszteletére készített dombormű a [[szeged]]i Dóm tér pantheonjában]] |
[[File:Szeged-matematikus1.jpg|thumb|right|200px|Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] tiszteletére készített dombormű a [[szeged]]i Dóm tér pantheonjában]] |
||
Rédei László születesének 100-adik |
Rédei László születesének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] akadémikusok tiszteletére.<ref>Lásd: [http://www.math.u-szeged.hu/~czedli/department/korabbitagok/redeicikk.pdf Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.)] Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.</ref><ref>Lásd: [http://www.szoborlap.hu/lap.php?oldal=mulap&al=&szo_az=773&lan=hu www.szoborlap.hu]</ref> |
||
== Kitüntetései == |
== Kitüntetései == |
A lap 2009. október 29., 01:20-kori változata
Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója.
Kutatási területe: Algebrai számelmélet. Algebra. Geometria.
Élete, munkássága
1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.[1] Eközben 1932-ben a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.[1][2] 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.
Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.
Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.
Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.
Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés és egy infarktus után 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temető MTA parcellájában található.[3][4]
Könyvei
- Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.
- Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1963.
- Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965.
- Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1970.
- Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989[3][5]
Tudományos tisztség
- Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950-
- Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-
Társasági tagság
- Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922-1947)
- Bolyai János Matematikai Társaság (1947-)
- Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934-)
- Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962-)
Emlékezete
Rédei László születesének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.[6][7]
Kitüntetései
- Kőnig Gyula-díj (1940)
- Kossuth-díj arany fokozata (1950, 1955)
- A felsőoktatás kiváló dolgozója (1954)
- József Attila emlékérem (1970)
- Munka érdemrend arany fokozata (1970)
- Szele Tibor-emlékérem (1973)
- posztumusz Magyar Örökség díj (2007)[8]
Lásd még
Jegyzetek és források
- ↑ a b Lásd: Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
- ↑ Lásd: Rédei László a MacTutor oldalán
- ↑ a b Lásd:WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben Szubjektív emlékek
- ↑ Budapesti Negyed 25. (1999/3)
- ↑ Rédei még 1977-ben leadta a kész kéziratot, de pénzhiány miatt a kiadó csak 1989-ben, Rédei halála után 9 évvel jelentette meg a könyvet.
- ↑ Lásd: Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.
- ↑ Lásd: www.szoborlap.hu
- ↑ Lásd a Magyar Örökség díj oldalát
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001
Külső hivatkozások
- WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben Szubjektív emlékek
- Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
- Rédei László, MÉL
- Rédei László a MacTutor oldalán
- Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.