„Operátornorma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor: 11. sor:
: <math>\|A\|_{\mathrm{op}} = \inf\{c\in[0,+\infty) \mid (\forall v\in V) (\;\|Av\| \le c \|v\|\;)\}</math>
: <math>\|A\|_{\mathrm{op}} = \inf\{c\in[0,+\infty) \mid (\forall v\in V) (\;\|Av\| \le c \|v\|\;)\}</math>
mely valóban teljesíti a normák tulajdonságait és amit operátornormának nevezünk. Az infimum (alsó határ) helyett minimum is írható, mert az összes ilyen ''c'' halmaza [[zárt halmaz|zárt]], nem [[üres halmaz|üres]] és alulról [[korlátos halmaz|korlátos]]. A definíció átfogalmazható úgy, hogy elegendő legyen csak a leképezés egységsugarú gömbökön felvett képeinek normáira hivatkoznunk:
mely valóban teljesíti a normák tulajdonságait és amit operátornormának nevezünk. Az infimum (alsó határ) helyett minimum is írható, mert az összes ilyen ''c'' halmaza [[zárt halmaz|zárt]], nem [[üres halmaz|üres]] és alulról [[korlátos halmaz|korlátos]]. A definíció átfogalmazható úgy, hogy elegendő legyen csak a leképezés egységsugarú gömbökön felvett képeinek normáira hivatkoznunk:
: <math>\|A\|_{\mathrm{op}} = \min\{\|Av\|:\|v\|=1,\;v\in V\}</math>
: <math>\|A\|_{\mathrm{op}} = \sup\{\|Av\|:\|v\|=1,\;v\in V\}</math>


== Példák ==
== Példák ==

A lap 2009. október 28., 19:41-kori változata

A matematikában operátornormának adott normált vektorterek között ható lineáris leképezések terén megadott normát értik. Az operátorok tere algebra a leképezések kompozíciójával mint szorzással ellátva, és két operátor szorzatának normája felülbecsülhető a normáik szorzatával ezért az lineáris leképzzések tere az operátornormával ellátva normált algebrát alkot.

Az operátornorma csak olyan normált terek között ható lineáris leképezésekre értelmes, amelyek folytonosak, ezért olyan terekben, ahol vannak nem folytonos (un. nem korlátos) operátorok nem vezethető be a norma az egész térre vonatkozólag.

Bevezetés és definíció

Adott két normált vektortér V és W (ugyanazon test felett, amely vagy a valós számok R vagy a komplex számok C halmaza). Egy A : VW lineáris operátor akkor és csak akkor folytonos, ha létezik egy c valós szám, amelyre:

(a baloldali norma a W, a jobboldali norma a V vektortérben értendő).

Szemléletesen szólva a folytonos operátor egy vektort sem nyújt meg a c konstansnál nagyobb mértékben. Ezért korlátos halmaz folytonos képe szintén korlátos. Ezért is nevezik a folytonos lineáris operátorokat korlátos operátoroknak is. Ekkor az A operátor méréséhez adódik, hogy legyen a legkisebb olyan c, amelyre fennáll a fenti egyenlőtlenség minden V beli v vektorra. Más szóval az operátort úgy mérhetjük, hogy megadjuk, legfeljebb hányszorosára nyújt meg tetszőleges vektort. Folytonos oprátorokra tehát értelmes a következő definíció:

mely valóban teljesíti a normák tulajdonságait és amit operátornormának nevezünk. Az infimum (alsó határ) helyett minimum is írható, mert az összes ilyen c halmaza zárt, nem üres és alulról korlátos. A definíció átfogalmazható úgy, hogy elegendő legyen csak a leképezés egységsugarú gömbökön felvett képeinek normáira hivatkoznunk:

Példák

Minden valós m x n mátrix definiál egy lineáris leképezést Rn-ről Rm-re. Ezeken a vektortereken számos normát lehet értelmezni. Minden ilyen norma indukál egy-egy operátornormát az m x n mátrixok terén.

Speciálisan, az euklideszi norma az Rn és Rm tereken olyan operátornormát generál, amely minden A mátrixhoz az A*A mátrix legnagyobb sajátértékének a négyzetgyökét rendeli. (Ahol A* az A mátrix adjungáltját, azaz a transzponált konjugáltját jelöli.). Ez az érték ekvivalens az A mátrix legnagyobb szinguláris értékével.

Végtelen dimenziós esetre példa az sorozattér:

Ez tekinthető az Cn euklideszi tér végtelen dimenziós megfelelőjének is. Minden korlátos s = (sn ) sorozat eleme az térnek az alábbi normával:

Legyen Ts egyszerű szorzás:

ekkor a T s korlátos a következő operátornormával:

Ez a példa tovább általánosítható az l 2 tér helyett általános Lp teret használva p > 1 esetben illetve l helyett az L normált térben.

Ekvivalens definíciók

Megmutatható, hogy az alábbi definíciók ekvivalensek:

Tulajdonságok

Az operátornorma tényleg norma a V és W között értelmezett korlátos operátorok terén:

  1. ahol
  2. (háromszögegyenlőtlenség)

Az alábbi egyenlőtlenség a definíció közvetlen következménye:

Az operátornorma kompatibilis a kompozíció és a szorzás műveletekre: ha V, W és X három azonos test feletti normált vektortér és A : VW, B: WX két korlátos operátor, akkor

A definícióból következik, hogy ha operátorok sorozata konvergens az operátornormában, akkor egyenletesen is konvergál korlátos halmazokon.