„Ichthyoszauruszok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Jura –> Jura (időszak) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| image = Ickthyosaur MNH.jpg |
| image = Ickthyosaur MNH.jpg |
||
| image_caption = Halgyík-csontvázrendszer |
| image_caption = Halgyík-csontvázrendszer |
||
| regnum = [[ |
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
||
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
||
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)'' |
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)'' |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
| ordo_authority = [[Henri Marie Ducrotay de Blainville|Blainville]], [[1835]] |
| ordo_authority = [[Henri Marie Ducrotay de Blainville|Blainville]], [[1835]] |
||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Ichthyosaurus csontvaz.jpg|bélyegkép|250px|Egy halgyík csontváz rekonstrukciója a londoni Természetrajzi Múzeumban.]] |
|||
A '''halgyíkok''' ''(Ichthyosauria)'' a [[hüllők]] osztályának ''(Reptilia)'' és a '''''Ichthyopterygia''''' alosztályába tartozó rend. Újabb kutatások külön alosztálynak tekintik, mitöbb összevonva más hüllőcsoportokkal parafiletikusság jelentkezik, így nem kizárt külön, osztályi rangra való emelése sem, hisz a parafiletikusság csak így oldható fel. A halgyíkok (ichtyo = hal; saurus = gyík) a földtörténeti középkor [[triász]] (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a [[teknősök]] ''(Anapsida)'' leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a [[Cymbospondylus]] volt. A [[Jura (időszak)|jura]] kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből. |
A '''halgyíkok''' ''(Ichthyosauria)'' a [[hüllők]] osztályának ''(Reptilia)'' és a '''''Ichthyopterygia''''' alosztályába tartozó rend. Újabb kutatások külön alosztálynak tekintik, mitöbb összevonva más hüllőcsoportokkal parafiletikusság jelentkezik, így nem kizárt külön, osztályi rangra való emelése sem, hisz a parafiletikusság csak így oldható fel. A halgyíkok (ichtyo = hal; saurus = gyík) a földtörténeti középkor [[triász]] (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a [[teknősök]] ''(Anapsida)'' leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a [[Cymbospondylus]] volt. A [[Jura (időszak)|jura]] kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből. |
||
A lap 2009. október 20., 16:19-kori változata
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Halgyík-csontvázrendszer
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halgyíkok témájú kategóriát. |
A halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) és a Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend. Újabb kutatások külön alosztálynak tekintik, mitöbb összevonva más hüllőcsoportokkal parafiletikusság jelentkezik, így nem kizárt külön, osztályi rangra való emelése sem, hisz a parafiletikusság csak így oldható fel. A halgyíkok (ichtyo = hal; saurus = gyík) a földtörténeti középkor triász (alsó-triász) időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők, leválásuk kb. azonos időben volt, mint a teknősök (Anapsida) leválása a közös paleozoikumi őshüllők ágáról. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.
Megjelenésük
A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életkörülményekhez, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt tengeri hüllők, így a Plesiosauriák vagy a Mosasauriák. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek remekül megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példényt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékezetetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem föltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalt a szívben (ez még a Plesiosauriáknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a lenyomatokon is a koponyánban hatalmas szemüreg van. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.
Életmódjuk
Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb elllenségeik a hatalmas testű Mosasauriák voltak.
Szaporodásuk
Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonabn rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példényok, tehát az Ichtyosaurusok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.