„Arthur Evans” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: bg, cs, cy, da, de, el, es, fi, fr, gl, he, hr, it, ja, la, nl, pl, pt, ro, ru, sh, sk, sl, sq, sr, sv, th, tr, uk, ur, zh |
a Bot: következő hozzáadása: lt:Arturas Evansas |
||
| 78. sor: | 78. sor: | ||
[[ja:アーサー・エヴァンズ]] |
[[ja:アーサー・エヴァンズ]] |
||
[[la:Arthurus Evans]] |
[[la:Arthurus Evans]] |
||
[[lt:Arturas Evansas]] |
|||
[[nl:Arthur John Evans]] |
[[nl:Arthur John Evans]] |
||
[[pl:Arthur Evans]] |
[[pl:Arthur Evans]] |
||
A lap 2009. október 17., 11:08-kori változata
| Sir Arthur Evans | |
 | |
| Arthur Evans bronzszobra Knósszoszban | |
| Született | John Arthur Evans 1851. július 8. Nash Mills |
| Elhunyt | 1941. július 11. (90 évesen) Boars Hill |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | brit  |
| Szülei | John Evans |
| Foglalkozása | régész |
| Tisztsége | President of the Royal Numismatic Society (1914–1919) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sir Arthur Evans témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sir John Arthur Evans (1851. július 8, Nash Mills – 1941. július 11, Boars Hill) a brit régészet egyik leghíresebb alakja, a régészet történetének Heinrich Schliemannhoz mérhető nagysága. Nevéhez fűződik a Kréta szigetén fekvő ókori Mínoszi kultúra fővárosának, Knósszosznak felfedezése és feltárása, a krétai piktografikus írásmódú feliratok (lináris A és lineáris B) megtalálása, és általában az égeikum bronzkori civilizációinak első rendszeres vizsgálata.
Schliemann és Evans ismerték egymást, sőt Schliemann már tervezte Knósszosz feltárását, de annak megkezdése előtt meghalt. Evans tulajdonképpen Schliemann munkáját folytatta, megvásárolta a kutatási területet. Hamar felismerte azonban, hogy Schliemann véleményével ellentétben itt nem a mükénéi kupolasírok dinasztiája krétai vetületét találta meg, hanem egy teljesen önálló eredetű, a mükénéinél is régebbi bronzkori nagyhatalom fővárosában kutat.
Élete
John Evans és Harriet Ann Dickinson első gyermekeként született. Anyai nagyapja, John Dickinson papírmalmok tulajdonosa volt, apja elismert régész és műkedvelő geológus, aki 1851-től a családi vállalkozás teljes jogú tagjává vált: innen ered a régiségek iránti szeretete és a vagyoni háttér. A knósszoszi feltárások finanszírozása nagyrészt ebből a családi vállalatból történt. Ebben apja támogatását is maga mögött tudta.
A Harrow School elvégzése után, 1870 és 1874 között az oxfordi Brasenose Főiskola hallgatója lett. Ezen évek tanítási szüneteiben hegymászást gyakorolt a Kárpátokban, Svédországban és Finnországban. Mindenhol antropológiai és néprajzi megfigyeléseket is végzett, számos rajzot és feljegyzést készített. 1874-ben ösztöndíjat szerzett a göttingeni egyetemre, de azt 1875-ben abbahagyta.
Kréta
1878-ban Minosz Kalokairinosz görög régész kezdett feltárásokat Krétán, de nem sokkal később a török kormány felfüggesztette a krétai ásatásokat. Heinrich Schliemann meghalt 1890-ben, Kréta pedig 1894-ben lett független szigetállam. Evans 1900-ban vásárolta meg azt a telket, amin ásni kívánt.
Nagyon hamar 3000 darab agyagtáblát talált, és ezek lefordítását elsődleges feladatának tekintette. Az agyagtáblák és a rétegtan alapján feltette, hogy Knósszosz megelőzte a Schliemann által megtalált Mükéné és Tirünsz fénykorát. A feltárt palota rengeteg helyisége emlékeztette őt egy labirintusra, ezért feltette, hogy ez volt Mínosz király rezidenciája, a híres Daidalosz által épített Labirintus, ahol a rémítő Minótauroszt őrizték. Megerősítette ebben az a tény, hogy a palota falain rengeteg freskót talált, amik a bikakultusz létezését tanusították. 1905-ben fejezte be knósszoszi ásatásait.
1901-ben adta ki Minoa Scripta című munkáját, amelyben azt állította, hogy a krétai írásrendszernek köze van a föníciai írásmódhoz. Az írástörténeti vita még most is folyik.
Evanst 1911-ben lovaggá ütötték a régészeti eredményeinek elismeréseképp.
Művei
- Evans, Arthur John. Through Bosnia and the Herzegóvina on foot during the insurrection, August and September 1875; with an historical review of Bosnia and a glimpse at the Croats, Slavonians, and the ancient republic of Ragusa. London: Longmans, Greens and Co. Webváltozat
- Evans, Arthur John. The Mycenaean Pillar Cult and its Mediterranean Relations with Illustrations from Recent Cretan Finds 1901. MacMillan and Co. Limited Webváltozat
- Evans, Arthur John, Index by Joan Evans. The Palace of Minos: a comparative account of the successive stages of the early Cretan civilization as illustrated by the discoveries at Knossos. London: MacMillan and Co Webváltozat
Irodalom
- Cottrell, Leonard (1957). The Bull of Minos. An account of the archaeology of Crete for the general reader, with much information about Evans's work.
- Evans, A.J. (1901). Scripta Minoa - Volume 1.
- Evans, A.J. (1952). Scripta Minoa - Volume 2.
- Evans, A.J. (1933). Jarn Mound.
- Hogan, C. Michael (2007} Knossos, The Modern Antiquarian [1]
- Markoe, Glenn E.(2000). Phoenicians. University of California Press. ISBN 0-520-226135 (hardback).
- Powell, Dilys (1973). The Villa Ariadne. Originally published by Hodder & Stoughton, London.
- Ross, J. (1990). Chronicle of the 20th Century. Chronicle Australia Pty Ltd. ISBN 1872031803.
- MacGillivray, J Alexander (2001). Minotaur - Sir Arthur Evans and the Archaeology of the Minoan Myth. Published by Pimlico, a division of Random House. (Originally published by Jonathan Cape in 2000).
- Arthur Evans - Ancient Illyria: An Archaeological Exploration (Hardcover)
- ↑ LIBRIS, 2007. június 4. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ https://www.therai.org.uk/awards/honours-prior-recipients/huxley-memorial-medal-and-lecture-prior-recipients
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)