„Alsórados” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
története, nevezetességei |
Külső hivatkozások |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
*[http://www.radosovce.sk/ Hivatalos oldal] |
*[http://www.radosovce.sk/ Hivatalos oldal] |
||
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=2&obec=2568 Községinfó] |
|||
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén] |
|||
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe] |
|||
[[Kategória: Szlovákiai települések|Alsorados]] |
[[Kategória: Szlovákiai települések|Alsorados]] |
||
A lap 2006. június 9., 20:30-kori változata
Alsórados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 387 lakosából 378 szlovák volt.
Fekvése
Nagyszombattól 15 km-re északra fekszik.
Története
A település elődje a 12. - 13. században már létezett és az 1429-es huszita haborúban pusztult el. A mai települést 1473-ban említik először. 1554-ben I. Ferdinánd királytól vásártartási jogot kapott. 1560-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd 1730-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma 1560-ban épült, a 18. század-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik 1830-ban zsinagógát építettek. 1910-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a 19. században nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át.
- A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.