„Necpál” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link
51. sor: 51. sor:
*Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[13. század]]i. [[Szent László]]ról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. [[1320]] körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma.
*Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[13. század]]i. [[Szent László]]ról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. [[1320]] körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma.
*A Necpáli Justh család [[17. század]]i várkastélya. A kastély [[1673]]-ben épült, majd a [[18. század]]ban manzárdtetőt emeltek rá.
*A Necpáli Justh család [[17. század]]i várkastélya. A kastély [[1673]]-ben épült, majd a [[18. század]]ban manzárdtetőt emeltek rá.
*A várkastély parkjában nyugszik br. Petrőczy István, [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] egyik tábornoka.
*A várkastély parkjában nyugszik br. [[Petrőczy István]], [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] egyik tábornoka.
*A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a [[Matica Slovenska]] tulajdona.
*A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a [[Matica Slovenska]] tulajdona.
*Az ún. alsó kastély eredetileg [[reneszánsz stílus]]ú volt, de a [[18. század]] második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. A [[20. század]] elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt [[1948]]-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. [[2002]]-óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.
*Az ún. alsó kastély eredetileg [[reneszánsz stílus]]ú volt, de a [[18. század]] második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. A [[20. század]] elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt [[1948]]-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. [[2002]]-óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.

A lap 2009. október 13., 16:11-kori változata

Necpál (Necpaly)
Necpál címere védőszentjét Szent László királyt ábárzolja
Necpál címere védőszentjét Szent László királyt ábárzolja
Necpál címere
Necpál címere
Necpál zászlaja
Necpál zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1266
PolgármesterPeter Majko
Irányítószám038 12
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség998 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500 m
Terület42,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 58′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 58′ 03″
Necpál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Necpál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2001-ben 820 lakosából 808 szlovák volt.

Fekvése

Turócszentmártontól 14 km-re délre a festői Necpáli-völgy bejáratánál fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2600 körüli időben éltek itt emberek. A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen 1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját. Kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélya 1673-ban épült. A Necpáli Justh család birtoka volt. A 18. és 19. században Necpálon több malom, papírgyár és sörfőzde működött. 1715-ben 47 adózó háztartása volt. 1785-ben 151 házában 1825 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állatartással, szövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "NECZPAL. Nagy tót falu Túrócz Várm. földes Ura Juszti Uraság, lakosai katolikusok, 669és evangelikusok, két Templomjaik, és három Kastéllyok ékesítik e’ helységet, fekszik a’ hegyek tövében délre, és az hegyekbõl folyó víz keresztûl foly itten, melly a’ leg hidegebb télben sem fagy bé, és a’ mellyen õrlõ, ’s fûrész malmok, ’s papiros malmok is vagynak, sõt más akármelly fabrikát is jó volna reá építeni. Földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje elég, fája van, piatzozása Mosóczon, ’s Szent Márotnon, és a’ Bánya Városokban, zsindelyt is tsinálnak, és meszet égetnek némellyek. " [2]

Fényes Elek szerint "Neczpál, tót falu, Thurócz vmegyében, 150 kath., 1635 evang., 40 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplomok; több csinos urasági lakhelyek; papiros- és fürészmalom. Határja nagy kiterjedésü erdeje igen szép; hegyein sok juhot tenyészt. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [3]

1890 és 1910 között számos lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 1085, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A település címere ma is védőszentjét, Szent László királyt ábrázolja.

Nevezetességei

Necpáli Justh család várkastélya
  • Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi. Szent Lászlóról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. 1320 körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma.
  • A Necpáli Justh család 17. századi várkastélya. A kastély 1673-ben épült, majd a 18. században manzárdtetőt emeltek rá.
  • A várkastély parkjában nyugszik br. Petrőczy István, Rákóczi egyik tábornoka.
  • A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a Matica Slovenska tulajdona.
  • Az ún. alsó kastély eredetileg reneszánsz stílusú volt, de a 18. század második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. A 20. század elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt 1948-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. 2002-óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.
  • Evangélikus temploma 1840-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Az épületen áll Hrúz Mária 2000-ben felavatott emléktáblája az alábbi felirattal: "A Necpálon 1791 Augusztus 26-an született és az evangélikus templomban megkeresztelt Hrúz Mária, a világhirü Magyar költő, Petőfi Sándor édesanyja halálának 150. évfordulója emlékére Petőfi irodalmi múzeum, Budapest, Necpál község, ev.a.v. egyházközség, Necpál."

Híres emberek

Lahner György emlékoszlopa

Lásd még

Irodalom

  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Ismeretbővítő irodalom

  • Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest

Külső hivatkozások

Források