„Skolecit” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: is:Skólesít |
a elírások, felesleges szóközök javítása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Mineraly.sk - skolecit-per2.jpg|jobbra|350px|bélyegkép|Solecit kristályok]] |
[[Kép:Mineraly.sk - skolecit-per2.jpg|jobbra|350px|bélyegkép|Solecit kristályok]] |
||
A '''skolecit''' (névváltozata: szkolecit) |
A '''skolecit''' (névváltozata: szkolecit) kalcium alapú víztartalmú alumíniumszilikát, monoklin rendszerben kristályosodik. A IV.'''[[Szilikátok (ásványtan)|Szilikátok]]''' ásványosztályon belül az önálló [[zeolitcsoport]] ásványegyüttesének tagja. |
||
Vékonyszálas tűs megjelenésű kristályai a jellemzőek. Prizmás kristályai is előfordulnak. Tömeges halmazokban is megtalálható. Ékszerkőnek is felhasználják szép megjelenésű elemeit. |
Vékonyszálas tűs megjelenésű kristályai a jellemzőek. Prizmás kristályai is előfordulnak. Tömeges halmazokban is megtalálható. Ékszerkőnek is felhasználják szép megjelenésű elemeit. |
||
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
||
*'''Képlete:''' |
*'''Képlete:''' CaAl<sub>2</sub>Si<sub>3</sub>O<sub>10</sub>·3(H<sub>2</sub>O). |
||
*'''Szimmetriája:''' a monoklin kristályrendszerben, piramisos kristályai |
*'''Szimmetriája:''' a monoklin kristályrendszerben, piramisos kristályai kevés szimmetriaelemet tartalmaznak. |
||
*'''Sűrűsége:''' 2,2-2,3 g/cm<sup>3</sup>. |
*'''Sűrűsége:''' 2,2-2,3 g/cm<sup>3</sup>. |
||
*'''Keménysége:''' 5,0-5,5 |
*'''Keménysége:''' 5,0-5,5 (a [[Mohs-féle keménységi skála]] szerint). |
||
*'''Hasadása:''' jól hasítható. |
*'''Hasadása:''' jól hasítható. |
||
*'''Törése:''' |
*'''Törése:''' egyenetlen törésű. |
||
*'''Színe:''' |
*'''Színe:''' fehéres, halványabban színezett rózsaszínes vagy sárgás árnyalatokban. |
||
*'''Fénye:''' üveg fényű. |
*'''Fénye:''' üveg fényű. |
||
*'''Átlátszósága:''' |
*'''Átlátszósága:''' átlátszó vagy áttetsző. |
||
*'''Pora: ''' színtelen vagy fehér. |
*'''Pora: ''' színtelen vagy fehér. |
||
*'''Különleges tulajdonsága: ''' piroelektromos, a lángban szálai csavarodnak. |
*'''Különleges tulajdonsága: ''' piroelektromos, a lángban szálai csavarodnak. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
*[[Oxigén]] (O) =53,0% |
*[[Oxigén]] (O) =53,0% |
||
==Keletkezése |
==Keletkezése== |
||
Hidrotermás képződése a jellemző. [[Bazalt]] hólyagüregeiben, mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki. |
Hidrotermás képződése a jellemző. [[Bazalt]] hólyagüregeiben, mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki. |
||
:Hasonló ásványok: a [[kalcit]] és a [[zeolitcsoport]] egyes tagjai. |
:Hasonló ásványok: a [[kalcit]] és a [[zeolitcsoport]] egyes tagjai. |
||
==Előfordulásai |
==Előfordulásai== |
||
[[Olaszország]]ban a Vezúv környékén, [[Izland]] területén. A [[Dánia|Dániához]] tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-[[Skócia]] területén [[Oroszország]]ban az Ural-hegységben és a Kaukázusban. |
[[Olaszország]]ban a Vezúv környékén, [[Izland]] területén. A [[Dánia|Dániához]] tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-[[Skócia]] területén [[Oroszország]]ban az Ural-hegységben és a Kaukázusban. Az [[Egyesült Államok]] [[Colorado]], [[New Jersey]] és [[Kalifornia]] szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatóak Eritreában, [[India|Indiában]] Bombay közelében és [[Brazília|Brazíliában]] a Rio Grande de Sul vidékén. |
||
==Előfordulásai Magyarországon== |
==Előfordulásai Magyarországon== |
||
A [[Velencei-hegység]]ben [[Nadap]] környékén az [[andezit]] repedéseiben |
A [[Velencei-hegység]]ben [[Nadap]] környékén az [[andezit]] repedéseiben selymesfényű sugaras-rostos halmazokban és sugaras szerkezetű gömböcskékben található. Kristályai hosszan megnyúltak, ikerkristályai is előfordulnak. [[Nemesgulács]] mellett a ''Gulács-hegy'' kőbányáiban a [[nátrolit]] kristályok gyakran skolecitbe mennek át, de [[dezmin]] összenövésekkel is előfordul. [[Uzsa]] közelében a ''Nagyláz-hegy'' kőbányájában a [[bazalt]] hólyagüregeiben és breccsában a [[zeolitcsoport]] több tagjával alkot ásványközösséget. |
||
==Kísérő ásványok== |
==Kísérő ásványok== |
||
A [[zeolitcsoport]] más ásványai (elsősorban: [[nátrolit]]), |
A [[zeolitcsoport]] más ásványai (elsősorban: [[nátrolit]]), [[kalcit]], [[kvarcit]] és [[apatit]]. |
||
==Külső források== |
==Külső források== |
A lap 2009. október 11., 11:10-kori változata
A skolecit (névváltozata: szkolecit) kalcium alapú víztartalmú alumíniumszilikát, monoklin rendszerben kristályosodik. A IV.Szilikátok ásványosztályon belül az önálló zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Vékonyszálas tűs megjelenésű kristályai a jellemzőek. Prizmás kristályai is előfordulnak. Tömeges halmazokban is megtalálható. Ékszerkőnek is felhasználják szép megjelenésű elemeit.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CaAl2Si3O10·3(H2O).
- Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben, piramisos kristályai kevés szimmetriaelemet tartalmaznak.
- Sűrűsége: 2,2-2,3 g/cm3.
- Keménysége: 5,0-5,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Hasadása: jól hasítható.
- Törése: egyenetlen törésű.
- Színe: fehéres, halványabban színezett rózsaszínes vagy sárgás árnyalatokban.
- Fénye: üveg fényű.
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
- Pora: színtelen vagy fehér.
- Különleges tulajdonsága: piroelektromos, a lángban szálai csavarodnak.
- Kémiai összetétele:
- Kalcium (Ca) =10,2%
- Alumínium (Al) =13,8%
- Szilícium (Si) =21,5%
- Hidrogén (H) =1,5%
- Oxigén (O) =53,0%
Keletkezése
Hidrotermás képződése a jellemző. Bazalt hólyagüregeiben, mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki.
- Hasonló ásványok: a kalcit és a zeolitcsoport egyes tagjai.
Előfordulásai
Olaszországban a Vezúv környékén, Izland területén. A Dániához tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-Skócia területén Oroszországban az Ural-hegységben és a Kaukázusban. Az Egyesült Államok Colorado, New Jersey és Kalifornia szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatóak Eritreában, Indiában Bombay közelében és Brazíliában a Rio Grande de Sul vidékén.
Előfordulásai Magyarországon
A Velencei-hegységben Nadap környékén az andezit repedéseiben selymesfényű sugaras-rostos halmazokban és sugaras szerkezetű gömböcskékben található. Kristályai hosszan megnyúltak, ikerkristályai is előfordulnak. Nemesgulács mellett a Gulács-hegy kőbányáiban a nátrolit kristályok gyakran skolecitbe mennek át, de dezmin összenövésekkel is előfordul. Uzsa közelében a Nagyláz-hegy kőbányájában a bazalt hólyagüregeiben és breccsában a zeolitcsoport több tagjával alkot ásványközösséget.
Kísérő ásványok
A zeolitcsoport más ásványai (elsősorban: nátrolit), kalcit, kvarcit és apatit.
Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://webmineral.com