„Esztergomi Főkáptalani Levéltár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kicsit kisebb képek |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az '''Esztergomi Főkáptalan Levéltárának''' iratanyaga [[Esztergom]]ban, a [[Ószeminárium|Szent Adalbert Központban]] található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Ma adminisztrációját a [[Prímási Levéltár]] látja el. Középkori anyagát tekintve Magyarország második legnagyobb levéltára, csak az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltár]] előzi meg. <sup>[http://www.szentadalbert.hu/]</sup> |
Az '''Esztergomi Főkáptalan Levéltárának''' iratanyaga [[Esztergom]]ban, a [[Ószeminárium|Szent Adalbert Központban]] található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Ma adminisztrációját a [[Prímási Levéltár]] látja el. Középkori anyagát tekintve Magyarország második legnagyobb levéltára, csak az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltár]] előzi meg. <sup>[http://www.szentadalbert.hu/]</sup> |
||
==Története== |
|||
==A két levéltár története== |
|||
[[Fájl:Esztergom.Old Seminary South.JPG|bélyegkép|200px|A szeminárium homlokzata]] |
[[Fájl:Esztergom.Old Seminary South.JPG|bélyegkép|200px|A szeminárium homlokzata]] |
||
A főkáptalan évszázadokon át önálló levéltárat működtetett. A gyűjtemény egyik részét „országos”, másik részét „magán” levéltárnak nevezték. Az előbbibe hiteleshelyi dokumentumok, míg az utóbbiba a káptalan saját tevékenységére vonatkozó iratok kerültek. 1950 óta a káptalan tulajdonába már csak a magánlevéltár tartozik. |
|||
| ⚫ | A prímási és a főkáptalani levéltárak alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi Várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]] valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult. |
||
A két levéltár alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. |
|||
| ⚫ | A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi Várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]] valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult. |
||
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevele [[1157]]-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származik, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. [[1304]]-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az [[esztergomi vár]]at, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették [[Nagyszombat]]ra, ahol [[Forgách Ferenc]] érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, [[1699]]-ben [[Kollonich Lipót]], [[1726]]-ban pedig [[Esterházy Imre]] érsek megbízásából, majd [[1765]]-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Míg a 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton.<ref>Strigonium antiquum VII. - A prímási palota története</ref> Végül [[1820]]-ban [[Rudnay Sándor]] hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. [[2006]]-ra elkészült az Ószeminárium felújítása, és itt kapott korszerű, a 21. század igényeit is kielégítő helyet a levéltár. |
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevele [[1157]]-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származik, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. [[1304]]-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az [[esztergomi vár]]at, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették [[Nagyszombat]]ra, ahol [[Forgách Ferenc]] érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, [[1699]]-ben [[Kollonich Lipót]], [[1726]]-ban pedig [[Esterházy Imre]] érsek megbízásából, majd [[1765]]-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Míg a 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton.<ref>Strigonium antiquum VII. - A prímási palota története</ref> Végül [[1820]]-ban [[Rudnay Sándor]] hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. [[2006]]-ra elkészült az Ószeminárium felújítása, és itt kapott korszerű, a 21. század igényeit is kielégítő helyet a levéltár. |
||
Az iratanyagot a kanonoki hagyatékok gyarapítják. Ahogy az elhunyt kanonokok magánkönyvtára a [[Főszékesegyházi Könyvtár]]ba, az egyházi felszerelések a [[Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)|Főszékesegyházi Kincstárba]] kerülnek, úgy a könyvek, kéziratok a Főkáptalani Levéltár tulajdonába mennek át. |
|||
==A levéltárban található== |
==A levéltárban található== |
||
| 16. sor: | 18. sor: | ||
*számos országgyűlési irat |
*számos országgyűlési irat |
||
*A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat. |
*A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat. |
||
*a kanonokok irathagyatéka |
*a kanonokok irathagyatéka, kéziratok, levelezések a 18. századtól |
||
*a nagyszombati szemináriumok és kollégiumok alapításáról és működéséről fennmaradt iratanyag |
*a nagyszombati szemináriumok és kollégiumok alapításáról és működéséről fennmaradt iratanyag |
||
*Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár [[Magyarország]] egyik legnagyobb családtörténeti anyagát őrzi 1225-től 1882-ig. |
*Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár [[Magyarország]] egyik legnagyobb családtörténeti anyagát őrzi 1225-től 1882-ig. |
||
| 23. sor: | 25. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
<references/> |
<references/> |
||
*Beke Margit - Esztergomi kanonokok (1900-1985) |
|||
{{Várhegy}} |
{{Várhegy}} |
||
{{coor title dms|47|48|2.4|N|18|44|13.2|E|}} |
{{coor title dms|47|48|2.4|N|18|44|13.2|E|}} |
||
A lap 2009. október 11., 00:51-kori változata
Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárának iratanyaga Esztergomban, a Szent Adalbert Központban található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Ma adminisztrációját a Prímási Levéltár látja el. Középkori anyagát tekintve Magyarország második legnagyobb levéltára, csak az Országos Levéltár előzi meg. [1]
Története
A főkáptalan évszázadokon át önálló levéltárat működtetett. A gyűjtemény egyik részét „országos”, másik részét „magán” levéltárnak nevezték. Az előbbibe hiteleshelyi dokumentumok, míg az utóbbiba a káptalan saját tevékenységére vonatkozó iratok kerültek. 1950 óta a káptalan tulajdonába már csak a magánlevéltár tartozik.
A prímási és a főkáptalani levéltárak alapítása a 11. század elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi Várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor a középkori Szent Adalbert székesegyház valamikor 1188–1198 között leégett, az iratok egy része is elpusztult.
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevele 1157-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származik, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. 1304-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az esztergomi várat, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették Nagyszombatra, ahol Forgách Ferenc érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, 1699-ben Kollonich Lipót, 1726-ban pedig Esterházy Imre érsek megbízásából, majd 1765-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Míg a 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton.[1] Végül 1820-ban Rudnay Sándor hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. 2006-ra elkészült az Ószeminárium felújítása, és itt kapott korszerű, a 21. század igényeit is kielégítő helyet a levéltár.
Az iratanyagot a kanonoki hagyatékok gyarapítják. Ahogy az elhunyt kanonokok magánkönyvtára a Főszékesegyházi Könyvtárba, az egyházi felszerelések a Főszékesegyházi Kincstárba kerülnek, úgy a könyvek, kéziratok a Főkáptalani Levéltár tulajdonába mennek át.
A levéltárban található
- A levéltár iratanyagának mennyisége 385 folyóméter.
- számos országgyűlési irat
- A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat.
- a kanonokok irathagyatéka, kéziratok, levelezések a 18. századtól
- a nagyszombati szemináriumok és kollégiumok alapításáról és működéséről fennmaradt iratanyag
- Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár Magyarország egyik legnagyobb családtörténeti anyagát őrzi 1225-től 1882-ig.
- Gazdag forrásanyag az Apponyi, Balassa , Dobó, Pálffy családokra vonatkozóan.
Források
- ↑ Strigonium antiquum VII. - A prímási palota története
- Beke Margit - Esztergomi kanonokok (1900-1985)