„Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg., jav. |
a Bot: 1 MEK-es link sablonosítva |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*[http://www.somogy.hu/index.php?cid=5872 somogy.hu] |
*[http://www.somogy.hu/index.php?cid=5872 somogy.hu] |
||
*[ |
*[{{MEK|00300/00355/html/index.html}} Magyar Életrajzi Lexikon] |
||
*[http://www.kapoli-muzeum.hu/aketkapoli/kapoli1.html Kapoli Múzeum] |
*[http://www.kapoli-muzeum.hu/aketkapoli/kapoli1.html Kapoli Múzeum] |
||
A lap 2009. október 10., 22:22-kori változata
id. Kapoli Antal (Gyalány, 1867. november 4. – Somogyhárságy, 1957. április 12.) Kossuth-díjas fafaragó pásztor, a Népművészet Mestere (1954).
Élete
Ősei generációk óta a juhászkodással foglalkoztak. 12 éves korában kezdett a pásztorkodással és a fafaragással foglalkozni. Először csak saját kedvére, később már megrendelésre készítette a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat. Pásztorbotok, botok, kobakok, kulacsok, só- és paprikatartókat készített. Mintáit maga találta ki. Ismerte az õsi motívumok - figurák, virágdíszek - jelentését, melyeket használt, s néhányat maga is kitalált. Munkái senkiével össze nem téveszthetõk. Többször alkalmazott virágdíszítményeket, egyes jeleneteket a pásztorok és betyárok világából. Sokszor változtatta lakóhelyét, vándorlásai során egész Somogyban látta a kortársak és az elődök által készített faragásokat. Művei számos kiállításon szerepeltek, köztük a Néprajzi Múzeumban, a kaposvári múzeuban és számos egyéb kiállítóhelyen. Tehetségét élete alkonyán több kitüntetéssel is elismerték. 1954-ben a Népművészet Mestere címet, 1955-ben pedig Kossuth-díjas népművész lett. 1957-ben, 90 éves korában hunyt el.