„Laczkó Dezső Múzeum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. október 8., 12:43-kori változata

é. sz. 47° 05′ 25″, k. h. 17° 54′ 33″47.090277777778, 17.90916666666747.090278°N 17.909167°E A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Veszprém megye legjelentősebb múzeuma. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és fényképfelvételt, 24 100 könyvet és 12 800 periodikát őrző, a város és Veszprém megye történetét bemutató intézményt kezdetben Veszprém Vármegyei Múzeumnak, majd 1951-től Bakonyi Múzeumnak hívták; 1990. március 1. Laczkó Dezső nevét viseli. A múzeum kétemeletes épülete a belváros szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában Csikász Imre szobrai láthatók, a lépcsőházban Rhé Gyula régész plakettje (Orr Lajos műve) és számos más szobor található. A híres bakonyi kavicsfogú álteknős felfedezője, Laczkó Dezső geológus, piarista tanár volt a múzeum első igazgatója.

Története

Fájl:MUZ011 KT041025.JPG

Laczkó Dezső Múzeum: Homlokzatrészlet

Elsőként 1873-ban merült fel annak az ötlete, hogy Veszprém vármegye saját múzeummal rendelkezzen. Az akkori gondolatok azonban múzeumi szervezetté, vagy gyűjteménnyé nem értek meg, s csak mintegy harminc év múltán kerültek ismét a közvélemény érdeklődési körébe.

A múzeum alapításának előzményei

Az önálló múzeum gondolata a balácapusztai ásatások nagy mennyiségű és nemzetközi jelentőségű római kori leletanyagának feltárása kapcsán merült fel ismét.

Az önálló épület ügyét három jelentős tényező befolyásolta. Egyrészt a kornak azon törekvése, mely különböző közművelődési szervezetek és intézmények létrejöttét ösztönözte. Ehhez társult az a sajátos helyi körülmény, amely sürgető városrendezési teendők ellátására – elsősorban a város főterének kialakítására, utcanyitásokra, stb. – irányult. A századfordulón ennek fő szószólója Veszprém egyik leggazdagabb polgára, Óvári Ferenc takarékpénztári igazgató, s ezt általában támogatták a város vezetői és tehetős polgárai is. A harmadik körülmény némiképp kapcsolódik az előzőhöz, mert a város főteréül kiszemelt Piac-téren álló Nemzeti Kaszinó megszüntetése és más funkcióra történő igénybevétele, és az új más helyen való létesítése városrendezési feladatokhoz kapcsolódott. Az új kaszinó létesítésének kérdése összekapcsolódott a színház és a múzeum építésével.

A Múzeumegylet alapítása

1902. november 30-án jött létre a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet, amelynek elnökévé dr. Fenyvessy Ferenc főispánt választották. Az események ezzel felgyorsultak: két napra rá a vármegye törvényhatósági bizottsága döntött a múzeum létesítéséről, 1903. március 10-én pedig szabályozta az intézmény helyzetét. Igazgatónak Laczkó Dezső geológust, a Piarista Gimnázium tanárát választották. Március 24-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter is tudomásul vette a múzeum alapítását.

1904-ben a megyeháza második emeletén tíz teremben és a hozzávezető folyosón elhelyezett múzeumi gyűjtemény Laczkó Dezső és Rhé Gyula fáradhatatlan tevékenységének eredményeként, egyrészt ősrégészeti leletekkel, de főként a balácapusztai római kori ásatások számtalan leletével gyorsan gyarapodott.

A múzeumelhelyezési viták

A múzeumlétesítés ügyéhez úgy kapcsolódott a színházlétesítés programja, hogy az 1905-ben megalakult Színpártoló Egyesület foglalkozott a kaszinó megvásárlásának gondolatával (a helyén szándékozták megépíteni az új színházat). 1906-ban mégsem itt jelölték ki a színház helyét. Az 1907-ben a Színpártoló Egyesület által megvásárolt a kaszinót árengedménnyel eladták múzeum céljára.

1908-ban széles körű gyűjtés indult a múzeumalakítás anyagi megalapozására, s megszülettek az első elképzelések: 1908 végén Laczkó Dezső mintául elkérte a szombathelyi múzeum tervét. Ez évben készített Csomay Kálmán helybeli építőmester egy tervet.

Az első tervvázlatok készítésekor kiderült, hogy a kijelölt tér nem alkalmas nagyobb befogadóképességű épület elhelyezésére. Ennek végül is nagy szerepe volt abban, hogy a múzeum nem a városközpontban, hanem a mai - akkoriban még városszélnek tekintett, félreeső helyen - került elhelyezésre.

A Múzeumegylet 1908 október 30-i ülésén Medgyaszay István tervezői megbízását hagyta jóvá.

Miközben a múzeumelhelyezési viták folytak, a Megyeházban elhelyezett gyűjtemény sorsa egyre tarthatatlanabbá vált: több helyiségben falrepedések keletkeztek, tehermentesítés érdekében a ládákba csomagolt könyvtári anyagot a kapualjban helyezték el, a geológiai és paleontológiai anyagot nem lehetett gyűjteni, sőt a balácai leletek is a pincébe kerültek.

A múzeum épületei

A főépület tervezése és építése

A végleges helykijelölést követően sem gyorsultak azonban fel az események. A Medgyaszay terveken több módosítást rendeltek el. Végül az 1913-i versenytárgyaláson Csomay Kálmán helyi építőmester nyerte el a megbízást, 162 ezer koronás költségvetésével.

Alapkőletételre 1914. március elején került sor. A világháború kitörése azonban újra megakasztotta a végre szépen megindult építkezést. A kivitelezési munkák az Államépítészeti Hivatal irányítása alá kerültek, s néhány munkással, igen lassú ütemben folytatódtak 1916-18. között. Csak 1922-től indult meg újabb lendülettel.

Közben a gyűjtemény lassan kezdett átvándorolni a befejezés felé közeledő épületbe. Az ünnepélyes felavatásra 1925. május 24- én került sor, a kormányzó, a püspök, a kultuszminiszter jelenlétében. (Az avatás emléktáblája a múzeumépület alagsorában ma is látható.)

1935-ben Nagy László (1936-tól az intézmény akkori igazgatója) vezetésével a múzeum szomszédságában létrejött az ország első vidéki skanzenje, a Bakonyi Ház.

Építészeti kialakítása

Az épületről szólva feltétlenül megemlítendő, hogy tervének kidolgozására alapvetően rányomta bélyegét az az első elképzelés, hogy a régi kaszinóépület helyén – kezdetben annak átalakításával számolva, később annak bontással felszabadítandó helyén - létesüljön. Medgyaszay végleges tervkialakításában nem tudott elszakadni az eredeti, épületátalakítást célzó alaprajz-szervezési koncepciótól és ez egyáltalán nem vált az épület előnyére. Az azóta eltelt időben végrehajtott többszöri átalakítások is csak korrigálni tudtak némiképp ezen.

A múzeumépület alagsor-, földszint- és I-II. emelet kialakítású, magastetős, szabadon álló létesítmény. Homlokzatán kiemelt bejárati rizalit található, melyet legfelül a Medgyaszay stílusára jellemző áttört vasbeton párkánydísz zár le, két toronyszerű sarokpillér között. Földszintjén teljes magasságban rusztikus kváderfalazású vörös homokkőlábazat fut körbe, felette fehér vakolt homlokzat készült. A bejárati rizalit homlokzatán jellegzetes motívumként alkalmazott ablakmegoldás – kőburkolással összevont sötét ablakmezők – a modern építészeti szerkezet- és formaképzés irányába mutat, így az épület karakterében a Medgyaszay-féle szecesszió és a húszas évek második felében kibontakozó racionális, szerkezetelvű építészet átvezető típusának tekinthető. Ez a tervező jó nemzetközi szakmai informáltságára vall és a személyes újítókészségét dicséri. Mindennek ellenére – funkcionális problémái miatt – ezt az épületet mégsem sorolhatjuk Medgyaszay sikeres alkotásai közé.

A múzeumépület napjainkban

Az épület utolsó, - 1980-as években végrehajtott – felújítását követően, a belső kialakítás funkcionális rendjét újraértékelték, földszintjének előcsarnokából balra a közművelődési terem, jobbra a múzeum-igazgatósági irodák helyezkednek el. A bejárattal szemben induló lépcsőházban található Rhé Gyula régész-muzeológus portréja Orr Lajos szobrász műve.

Az első emelet három termében állandó kiállítások kaptak helyet: az őskortól a magyar honfoglalásig, a magyar középkor és a Rákóczi-szabadságharctól a kiegyezésig terjedő időszak megyei emlékeiből. A második emeleten lévő 1. sz. teremben a megyetörténet kiegyezéstől napjainkig tartó időszakának emlékei tekinthetők meg. Ezen a szinten alakítottak ki külön termet időszaki kiállítások részére, és itt található a könyvtár és az archívum is.

A Bakonyi Ház

A Bakonyi Ház a Múzeum különálló épülete: tájház az Erzsébet-ligetben. Előterében áll Laczkó Dezső álló szobra.

A múzeum szerepe a megyei és városi közművelődésben

Az 1925-ben ünnepélyesen birtokba vett épület napjainkban a megyei múzeumügy szervező központjaként működik, a tudományos kutatás mellett városi és megyei közművelődési tevékenység otthona, ide futnak össze a megyei szervezetbe integrálódott múzeumok tevékenységének szálai. Számtalan múzeumi - főleg kiszolgáló - funkcióit napjainkban már más épületekben és helyszíneken látja el. A jelenlegi megnövekedett funkciójából adódó újabb igények az épület ismételt rekonstrukcióját sürgetik.

Források és szakirodalom

Kiss Tamás: Veszprém, Megyeház-Színház-Múzeum. - Bp. (T-K-M könyvtár) OMF-VVT. - ISBN 963-555-680-2
Éry István: A veszprémi múzeum építésének története - Veszprém 1964.
Dr Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben – 1932. Veszprém, Óvári K.

Szerk. Éri-Jobbágyi: A Golden Age – Art and society in Hungary 1896-1914 - 1989.10.25. London (Barbican); Miami (C. Fine Arts) - ISBN 0-946372-15-2
Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete – Bp.1991. Szépirodalmi K. - ISBN 963 15 42785
Szerk. Németh L.: Magyar Művészet 1890-1919. – Bp. 1981. Akadémiai K. - ISBN 963-05-2542-9
Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1896-1918 - Corvina K. Bp. 1988. - ISBN 963-13-2096-0
Moravánszky Ákos: Versengő látomások (Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918)- Vince K. Bp. 1998. - ISBN 963-9192-10-4
Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867-1967.- Műszaki K. Bp. 1970.

Külső hivatkozások

www.veszprem/vmmuzeum.hu

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{coor title dms|47|05|25|N|17|54|33|E|}}
-A '''Laczkó Dezső Múzeum''' [[Veszprém]] legjelentősebb [[múzeum]]a. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és felvételt, 24&nbsp;100 könyvet és 12&nbsp;800 periodikát őrző, a város és [[Veszprém megye]] történetét bemutató intézményt kezdetben ''Veszprém Vármegyei Múzeumnak'', majd [[1951]]-től ''Bakonyi Múzeumnak'' hívták; [[1990]]. [[március 1.]] [[Laczkó Dezső]] nevét viseli.
+A '''Laczkó Dezső Múzeum''' [[Veszprém]] és [[Veszprém megye]] legjelentősebb [[múzeum]]a. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és fényképfelvételt, 24&nbsp;100 könyvet és 12&nbsp;800 periodikát őrző, a város és [[Veszprém megye]] történetét bemutató intézményt kezdetben ''Veszprém Vármegyei Múzeumnak'', majd [[1951]]-től ''Bakonyi Múzeumnak'' hívták; [[1990]]. [[március 1.]] [[Laczkó Dezső]] nevét viseli.
-A múzeum kétemeletes épülete a [[Belváros (Veszprém)|belváros]] szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában [[Udvardi Erzsébet]] festménye, a lépcsőházban [[Rhé Gyula]] régész plakettje ([[Orr Lajos]] műve) és számos más szobor található. A híres bakonyi [[kavicsfogú álteknős]] felfedezője, [[Laczkó Dezső]] geológus, piarista tanár volt a múzeum első igazgatója.
+A múzeum kétemeletes épülete a [[Belváros (Veszprém)|belváros]] szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában [[Csikász Imre]] szobrai láthatók, a lépcsőházban [[Rhé Gyula]] régész plakettje ([[Orr Lajos]] műve) és számos más szobor található. A híres bakonyi [[kavicsfogú álteknős]] felfedezője, [[Laczkó Dezső]] geológus, piarista tanár volt a múzeum első igazgatója.
 [[Kép:MUZ03 KT041025.JPG|400px|bélyegkép|jobbra|A Laczkó Dezső Múzeum]]