„Hajdúváros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kat |
Pallas hiv. pontosítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''hajdúvárosok''' a [[hajdúk]] önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. |
A '''hajdúvárosok''' a [[hajdúk]] önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. |
||
Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett ''öreg hajdúvárosokat'' nevezték, melyek a 17-19. században a [[Hajdú kerület]]et alkották: [[Hajdúnánás]], [[Hajdúdorog]], [[Hajdúböszörmény]], [[Hajdúhadház]], [[Hajdúszoboszló]] és [[Vámospércs]], illetve egy ideig [[Polgár ( |
Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett ''öreg hajdúvárosokat'' nevezték, melyek a 17-19. században a [[Hajdú kerület]]et alkották: [[Hajdúnánás]], [[Hajdúdorog]], [[Hajdúböszörmény]], [[Hajdúhadház]], [[Hajdúszoboszló]] és [[Vámospércs]], illetve egy ideig [[Polgár (település)|Polgár]] is. |
||
==Kialakulása== |
==Kialakulása== |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
==Városi statútum== |
==Városi statútum== |
||
Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az [[1791]]. LXVII. törvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, a következő címmel: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtok nem nemesi, de szabad [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult. Mivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállt (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis''), örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték. |
Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az [[1791]]. LXVII. törvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, a következő címmel: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtok nem nemesi, de szabad [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult. Mivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállt (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis''), örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
{{Pnl|chapter=Hajduvárosok|chapterurl=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004447.html#6|accessdate=2009-09-27}} |
|||
* [[Pallas Nagy Lexikona]] |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2009. szeptember 27., 17:20-kori változata
A hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával.
Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17-19. században a Hajdú kerületet alkották: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is.
Kialakulása
A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskay István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.
Városi statútum
Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törvénycikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, a következő címmel: Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae. A fekvő birtok nem nemesi, de szabad közös tulajdona volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult. Mivel a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállt (militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis), örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
Forrás
Bokor József (szerk.). Hajduvárosok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.