„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a előneve gyászjelentés alapján |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
'''Ostenburg-Moravek Gyula''', [[lovag]] ([[Marosvásárhely]], [[1884]]. [[december 2.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[január 13.]]) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok. |
'''Ostenburg-Moravek Gyula''', [[gratten]]i [[lovag]] ([[Marosvásárhely]], [[1884]]. [[december 2.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[január 13.]]) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A lap 2009. szeptember 23., 15:32-kori változata
| Ostenburg-Moravek Gyula | |
| Ostenburg 1920-ban | |
| Ostenburg 1920-ban | |
| Született | 1884. december 2. Marosvásárhely |
| Meghalt | 1944. január 12. (59 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Rendfokozata | őrnagy |
| Csatái | I. világháború, Nyugat-magyarországi felkelés |
Ostenburg-Moravek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
Életpályája
A Tanácsköztársaság után az egyik hírhedt tiszti különítmény parancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélat, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak köszönhetően jött létre a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20 – 23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.