„Stodola Aurél” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. szeptember 23., 11:14-kori változata

Stodola Aurél (Liptószentmiklós, 1859. május 11. - Zürich, Svájc, 1942. december 25.) teljes nevén Stodola Boreslav Aurél magyarországi szlovák származású svájci fizikus, mérnök, a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotója.

Családja

édesapja Stodola András
testvére Stodola Kornél
testvére Stodola Emil

Élete

1859. május 11-én született Liptószentmiklóson. Az elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd a lőcsei német reálgimnáziumot látogatta és a kassai felsőbb állami reálgimnáziumban érettségizett. 1876-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákja, majd 1877-től gépészmérnöknek tanul Zürichben. 1880-tól 1882-ig a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában dolgozott Budapesten. 1883-ban a Charlottenburgi Műszaki Főiskola diákja lett és tanulmányait végül a Sorbonnon fejezte be Párizsban. 1884-ben rövid ideig a Csehmorva Gépgyárban dolgozott Prágában, majd a Ruston és Társa Gépgyárnál helyezkedett el szintén Prágában. 1892-ben elfogadta a Zürichi Műszaki Főiskola docensi ajánlatát, amelyen 1893-ban egyetemi tanár lett. Itt tevékenykedett egészen 1929-es nyugdíjazásáig. 1942. december 25-én halt meg Zürichben. 1989-től Liptószentmiklóson nyugszik.

Munkássága

Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a gőz- és gázturbinák működésének és tervezésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle entrópia diagramot, amelyet később kibővített. Ferdinand Sauerbruch sebésszel együtt 1915-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését és amelyet róla neveztek el. Hasonló elven műküdtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkezetei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. Zürichben Stodola Aurél Albert Einstein tanítványa is volt.

Legfőbb műve a Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek) 1903-ban Berlinben jelent meg és később több világnyelvre lefordították. Fokozatosan újabb és újabb fejezetekkel bővítette és hatodik kiadása 1924-ben már 1 142 oldalas volt. 1922-ben Berlinben megjelent a következő jelentős műve a Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák), 1931-ben szintén Berlinben jelenik meg a Gedanken zu einer Weltanschauung vom Standpunkt des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről), amelyet 1937-ben Zürichben adott ki 1937-ben a Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet) címen.

Több tudomámyos társaság és egyetem kitüntetéseit elnyerte. 1901-ben a Zürichi Egyetem díszdoktora lett, 1905-ben doktori címet kapott a hannoveri műszaki főiskolától, majd négy év múlva a Zürichi Műszaki Főiskolától is. 1908-ban megkapta a legnagyobb német mérnöki kitüntetést a Grashof emlékérmet (Franz Grashofról elnevezve) és 1940-ben megkapta az angol James Watt arany emlékérmet. Díszdoktorává avatta a Brünni Német Műszaki Intézet és 1929-ben a prágai Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT). A Francia Tudoményos Akadémia levelező tagja volt.

Róla nevezték el a (3981) Stodola kisbolygót.

A Szlovák Műszaki Egyetem születésének 150. évfordulójára 2009-et Stodola Aurél emlékévnek hirdette meg.

A Szlovák Nemzeti Bank történetében először idén adott ki euró emlékérmet Stodola Aurél képmásával. Az ezüst érem nominális értéke 10 euro a pénzérem törvényes fizetőeszköz, de csak Szlovákia területén.

Művei

Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek, Berlin, 1903)
Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák, Berlin, 1922)
Gedanken zu einer Weltanchauung vom Standpunkte des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről, Berlin, 1931)
Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet, Zürich, 1937)

Külső hivatkozások

Magyar Életrajzi Lexikon
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aurel Stodola című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 == Munkássága ==
-Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a gőz- és gázturbinák műküdésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle entrópia diagramot, amelyet később kibővített. [[Ferdinand Sauerbruch]] sebésszel együtt [[1915]]-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését, amelyet róla neveztek el. Hasonló elven műküdtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkezetei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. [[Zürich]]ben Stodola Aurél [[Albert Einstein]] tanár is volt.
+Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a [[gőzturbina|gőz-]] és [[gázturbina|gázturbinák]] működésének és tervezésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle [[entrópia]] diagramot, amelyet később kibővített. [[Ferdinand Sauerbruch]] sebésszel együtt [[1915]]-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését és amelyet róla neveztek el. Hasonló elven műküdtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkezetei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. [[Zürich]]ben Stodola Aurél [[Albert Einstein]] tanítványa is volt.
 Legfőbb műve a Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek) [[1903]]-ban [[Berlin]]ben jelent meg és később több világnyelvre lefordították. Fokozatosan újabb és újabb fejezetekkel bővítette és hatodik kiadása [[1924]]-ben már 1 142 oldalas volt. [[1922]]-ben Berlinben megjelent a következő jelentős műve a Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák), [[1931]]-ben szintén [[Berlin]]ben jelenik meg a Gedanken zu einer Weltanschauung vom Standpunkt des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről), amelyet [[1937]]-ben [[Zürich]]ben adott ki [[1937]]-ben a Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet) címen.