Kiméra (biológia)

A kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, ezek közül is azokra az élőlényekre, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Általában két csoportra, elsődleges és másodlagos kimérákra osztják, annak alapján, hogy a megtermékenyülés során lépett fel a genetikai többlet, vagy az egyedfejlődés későbbi fázisában, sejtcsere vagy más transzplantáció révén.

Fajtái

Elsődleges

Polispermia

Két (vagy több) ondósejt által megtermékenyített egyetlen petesejt esetében beszélünk polispermiáról. Extrém esetben akár három ondósejt is megtermékenyíthet egy petesejtet. Az így létrejött embrió az első esetben három, a másodikban négy génkészlettel rendelkezik. (Egy anyai és kettő vagy három apai.) Ez az az eset, amikor több különböző apa is előfordulhat, ahogyan ez már ember esetében is bizonyított.

Sarkitestes

Az első két sarkitest a primer oocyta első, meiotikus osztódásával keletkezik (secunder oocyta), a haploid petesejt a meiózis végén alakul ki, amikor egy újabb sariktest jön létre. A meiózis végterméke tehát három sarkitest és egy petesejt. Mindhárom sarkitest részt vehet egy extra megtermékenyítésben. A sarkitestes elsődleges kimérában három génkészlet van jelen. (Egy anyai és két apai.)

Aggregációs

Két külön-külön megtermékenyített petesejt az egyedfejlődés korai szakaszában összeolvadhat, ilyen módon egyetlen utód jön létre négy ivarsejtből. Az ilyen kiméra négy génkészlettel rendelkezik, ezek az egyes sejtekben kettesével, meghatározott párokban vannak jelen.

Források

• Szabad János (1988). „Mozaikok és kimérák”. Scientific American (magyar kiadás) (2), 59-62. o.