Egyesített Atomkutató Intézet

Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)

Alapítása

Az Egyesített Atomkutató Intézetet 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az Egyesített Atomkutató Intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye a CERN 1954-ben történt megalapítása volt.

Az EAI napjainkban

Az Egyesített Atomkutató Intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnam) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát [1].

Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:

• Elméleti Fizikai Laboratórium
• Nagyenergiájú Fizikai Laboratórium (részecske fizika)
• Nehézion Fizikai Laboratórium
• Nukleáris kölcsönhatások Laboratóriuma
• Neutronfizikai Laboratórium
• Szilárdtestfizikai Laboratórium
• Informatikai Laboratórium

Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:

• Radzerfordium (1964),
• Szíborgium (1974),
• Borium (1976),
• Ununquadium (stabilitás szigete, 1999),
• Ununhexium (2001),
• Ununtrium (2004),
• Ununpentium (2004).
• Ununoctium (2006).

Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában

Magyarország 1956-ban a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek. 1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna-CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására. A rendszerváltást követően alapvetően elhibázott politikai döntés következtében Magyarország (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) az alapító tagok közül egyedüliként tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből, de napjainkban az MTA jóvoltából Magyarország is újra részt vesz a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet kutatásaiban.

Az Intézet igazgatói

• Dimitrij Ivanovics Blohincev (1956–1965)
• Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov (1966–1988)
• Kiss Dezső (1989–1991)
• Vlagyimir Georgijevics Kadisevszkij (1992–2005)
• Alekszej Norajrovics Sziszakjan (2005 – )

Külső hivatkozások

• EAI Weblapja
• az MTA honlapján egy szócikk