„Küzmics István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: sl:Števan Küzmič |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Téves elképzelés, miszerint Küzmics István unokatestvére [[Küzmics Miklós]] lett volna. Utóbbi személy körülbelül tizennégy évvel később született, s szintén a papi hivatást választotta, de katolikus vallású volt. A nevek hasonlósága ellenére semmilyen rokoni kapcsolat nem volt köztük. A Küzmics ma is nagyon gyakori a [[Muravidék]]en és néhány család él [[Magyarország]]on is.<br> |
Téves elképzelés, miszerint Küzmics István unokatestvére [[Küzmics Miklós]] lett volna. Utóbbi személy körülbelül tizennégy évvel később született, s szintén a papi hivatást választotta, de katolikus vallású volt. A nevek hasonlósága ellenére semmilyen rokoni kapcsolat nem volt köztük. A Küzmics ma is nagyon gyakori a [[Muravidék]]en és néhány család él [[Magyarország]]on is.<br> |
||
Küzmics István a [[Tótság]] (ma a [[Muravidék|Mura-]] és a [[Vendvidék]]) [[vas vármegye]]i felén született [[Sűrűház]]on, akkori nevén Sztrukócon (ma ''Strukovci,'' [[Szlovénia]]), paraszti családban. Az elemi iskolákat [[Regede|Regedén]] és [[Felsőszentbenedek|Kancsócon (Felsőszentbenedek)]] (ma ''Kančevci'', Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.<br> |
Küzmics István a [[Tótság]] (ma a [[Muravidék|Mura-]] és a [[Vendvidék]]) [[vas vármegye]]i felén született [[Sűrűház]]on, akkori nevén Sztrukócon (ma ''Strukovci,'' [[Szlovénia]]), paraszti családban. Az elemi iskolákat [[Regede|Regedén]] és [[Felsőszentbenedek|Kancsócon (Felsőszentbenedek)]] (ma ''Kančevci'', Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.<br> |
||
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br> |
További tanulmányait [[Nemescsó]]n tette le és innen került [[Győr]]be, az ottani evangélikus főiskolára. Később [[Pozsony]]ban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.<br> |
||
[[1751]]-ben a Nemescsón lett lelkész. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig és itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br> |
[[1751]]-ben a Nemescsón lett lelkész. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig és itt írta első művét [[1752]]-ben '''Male szlovenszki katekizmus''' ''(Kis szlovén katekizmus)'' címen. Ez életében soha nem jelent meg.<br> |
||
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben Somogyba került, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés késztette a katolikus szlovénokat a [[17. század]]ban, hogy ugyanezt megtegyék. A surdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni.<br> |
[[1755]]-ben feleségül vette a [[pozsony]]i Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben Somogyba került, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a [[Tótság]]ból Somogy déli felébe, [[Nagyberekpuszta]] és [[Kaposvár]] környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés késztette a katolikus szlovénokat a [[17. század]]ban, hogy ugyanezt megtegyék. A surdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni.<br> |
||
Viszonylag korán, körülbelül ötvenhat éves korában hunyt el. |
Viszonylag korán, körülbelül ötvenhat éves korában hunyt el. |
||
| 15. sor: | 20. sor: | ||
[[Kép:Spomenik Štefanu Küzmiču.png|bélyegkép|jobbra|150px|Küzmics emlékműve szülőfalujában.]] |
[[Kép:Spomenik Štefanu Küzmiču.png|bélyegkép|jobbra|150px|Küzmics emlékműve szülőfalujában.]] |
||
Küzmics legjelentősebb alkotása az [[Újszövetség|Újtestamentum]] vend átültetése, amely ''Nouvi Zákon'' címen jelent meg [[1771]]-ben. Ez további kiadásokat ért meg [[1817]]-ben, [[1848]]-ban és [[1883]]-ban. A könyvet nem [[Magyarország]]on, hanem [[Németország]]ban [[Halle an der Saale|Halleban]] nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, [[1715]]-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le a [[Biblia]] [[újszövetség]]i részét, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.<br> |
Küzmics legjelentősebb alkotása az [[Újszövetség|Újtestamentum]] vend átültetése, amely ''Nouvi Zákon'' címen jelent meg [[1771]]-ben. Ez további kiadásokat ért meg [[1817]]-ben, [[1848]]-ban és [[1883]]-ban. A könyvet nem [[Magyarország]]on, hanem [[Németország]]ban [[Halle an der Saale|Halleban]] nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, [[1715]]-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le a [[Biblia]] [[újszövetség]]i részét, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.<br> |
||
A Küzmics István |
A Küzmics István-féle Bibliát utoljára [[1928]]-ban adták ki [[Belgrád]]ban. Küzmics írt még egy ABC-s könyvet is a szlovén gyermekek számára az anyanyelven történő tanuláshoz. A nyelv és az identitás megőrzése szempontjából rendkívül fontos eszközök ezek a művek. |
||
Küzmics Istvánnak [[Surd]]on egy emléktáblája található, [[Sűrűház]]án pedig egy nagy emlékműve, melyen egy részlet olvasható vend bibliafordításából. |
Küzmics Istvánnak [[Surd]]on egy emléktáblája található, [[Sűrűház]]án pedig egy nagy emlékműve, melyen egy részlet olvasható vend bibliafordításából. |
||
| 29. sor: | 35. sor: | ||
* [http://www.valtozovilag.hu/cw/magyarorszagiszlovenek.htm A magyarországi szlovének] [[Változó Világ]] 56. |
* [http://www.valtozovilag.hu/cw/magyarorszagiszlovenek.htm A magyarországi szlovének] [[Változó Világ]] 56. |
||
{{DEFAULTSORT:Ku~zmic~s Istvan}} |
|||
[[Kategória:Magyarországi szlovén költők, írók]] |
[[Kategória:Magyarországi szlovén költők, írók]] |
||
[[Kategória:Evangélikus egyházi személyek]] |
[[Kategória:Evangélikus egyházi személyek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Biblia-fordítók]] |
||
[[en:István Küzmics]] |
[[en:István Küzmics]] |
||
A lap 2009. augusztus 28., 12:27-kori változata
Küzmics István (vendül: Števan Küzmič, szlovénül: Štefan Küzmič) (Sztrukóc, 1723. k. – Surd, 1779. december 22.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író, aki Somogy vármegyében végezte lelkipásztori hivatását. A megyébe a 17. században, majd a 18. században nagyon sok szlovén települt le a Mura vidékéről.
Küzmicsre a magyar könyvek mint a „vend irodalmi nyelv” megalkotójára tekintenek, mivel a bibliafordítások másutt is egységes nyelvek alapjai lettek. Valójában csak regionális irodalmi nyelvet teremtett, mert a vend azonos a szlovén nyelvvel.
Élete
Téves elképzelés, miszerint Küzmics István unokatestvére Küzmics Miklós lett volna. Utóbbi személy körülbelül tizennégy évvel később született, s szintén a papi hivatást választotta, de katolikus vallású volt. A nevek hasonlósága ellenére semmilyen rokoni kapcsolat nem volt köztük. A Küzmics ma is nagyon gyakori a Muravidéken és néhány család él Magyarországon is.
Küzmics István a Tótság (ma a Mura- és a Vendvidék) vas vármegyei felén született Sűrűházon, akkori nevén Sztrukócon (ma Strukovci, Szlovénia), paraszti családban. Az elemi iskolákat Regedén és Kancsócon (Felsőszentbenedek) (ma Kančevci, Szlovénia) végezte. Utóbbi helységben működött Küzmics Miklós is.
További tanulmányait Nemescsón tette le és innen került Győrbe, az ottani evangélikus főiskolára. Később Pozsonyban tanult az evangélikus líceumban. Elsajátította a latin, magyar és görög nyelvet is idővel.
1751-ben a Nemescsón lett lelkész. Itt mint tanító és lelkipásztor működött egyszemélyben négy évig és itt írta első művét 1752-ben Male szlovenszki katekizmus (Kis szlovén katekizmus) címen. Ez életében soha nem jelent meg.
1755-ben feleségül vette a pozsonyi Heningecs Annát, akitől négy gyermeke, István, Annamária, Klára és Erzsébet született. Még ebben az évben Somogyba került, Surdra. Akkoriban nagyon sok evangélikus szlovén család települt a Tótságból Somogy déli felébe, Nagyberekpuszta és Kaposvár környékére, főleg az ellenreformációs törekvések miatt. Korábban a reformáció terjedése és a török előretörés késztette a katolikus szlovénokat a 17. században, hogy ugyanezt megtegyék. A surdi evangélikus egyházközség területén is nagyszámú szlovén kisebbség élt. Lelkipásztoruk Küzmics lett, aki egyben honfitársuk is volt, így saját anyanyelvükön tudott velük kommunikálni.
Viszonylag korán, körülbelül ötvenhat éves korában hunyt el.
Munkái és emléke
Küzmics legjelentősebb alkotása az Újtestamentum vend átültetése, amely Nouvi Zákon címen jelent meg 1771-ben. Ez további kiadásokat ért meg 1817-ben, 1848-ban és 1883-ban. A könyvet nem Magyarországon, hanem Németországban Halleban nyomtatták ki, ahol ötvenhat évvel korábban, 1715-ben az első vend nyomtatott könyv is megjelent. Küzmics görög nyelvből fordította le a Biblia újszövetségi részét, s nem egészen három évtizeddel később már megjelent a katolikus változat is Küzmics Miklós nyomán.
A Küzmics István-féle Bibliát utoljára 1928-ban adták ki Belgrádban. Küzmics írt még egy ABC-s könyvet is a szlovén gyermekek számára az anyanyelven történő tanuláshoz. A nyelv és az identitás megőrzése szempontjából rendkívül fontos eszközök ezek a művek.
Küzmics Istvánnak Surdon egy emléktáblája található, Sűrűházán pedig egy nagy emlékműve, melyen egy részlet olvasható vend bibliafordításából.
Művei
- Male szlovenszki katekizmus 1752. (Kis szlovén katekizmus)
- ABC kni'snicza 1753. (ABC-s könyvecske)
- Vöre Krsztsanske krátki Návuk csiszte rejcsi Bo'ze vözebráni i na nyou, Halle 1754.
- Nouvi Zákon ali Testamentom Gospodna nasega Jezusa Krisztusa zdaj oprvics zGrcskoga na sztári szlovenszki jezik obrnyeni po Stevan Küzmicsi Surdanszkom. F. Halle 1771. (Újszövetség vagy Újtestamentum a mi Jézus Krisztus Urunktól, most először görögből fordította régi szlovén nyelvre Küzmics István a surdi fáráról)