„Vegyifegyver-tilalmi Szervezet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: hr:Organizacija za zabranu kemijskog oružja; kozmetikai változtatások
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ru:ОЗХО
38. sor: 38. sor:
[[nl:Organisatie voor het Verbod op Chemische Wapens]]
[[nl:Organisatie voor het Verbod op Chemische Wapens]]
[[pt:Organização para a Proibição de Armas Químicas]]
[[pt:Organização para a Proibição de Armas Químicas]]
[[ru:ОЗХО]]
[[sv:Organisationen för förbud mot kemiska vapen]]
[[sv:Organisationen för förbud mot kemiska vapen]]

A lap 2009. augusztus 16., 00:46-kori változata

Az OPCW székháza Hágában

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, OPCW) a vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását céljául kitűző nemzetközi szervezet. Székhelye Hollandiában, Hágában van.

Célkitűzései

Az OPCW-t létrehozó egyezmény betiltotta a vegyi fegyverek használatát, fejlesztését, megszerzését egyaránt. 2007. áprilisi határidővel elrendelte a meglévő készletek megsemmisítését. (A drága felszámolási tevékenység ennél tovább fog tartani. Oroszország haladékot kapott, ugyanakkor készletei nemzetközi ellenőrzés alatt vannak, és a megsemmisítési tevékenységben is részt vesznek az OPCW más tagállamai.)

Az OPCW feladata az egyezményben foglaltak végrehajtásának szervezett ellenőrzése (elsőként a multilaterális leszerelési megállapodások történetében) és egyben a felszámolásra irányuló munka támogatása.

Részes államok

Az OPCW-nek 2007 elején 181 tagállama van, amelyek a világ lakosságának 98%-át képviselik. Továbbra sem tagja viszont Egyiptom, Irak, Izrael és Szíria. A többi, még távolmaradó ország gyakorlatilag nem rendelkezik vegyiparral.

Története

A vegyi fegyverek használatának tilalmát először az 1899-es Hágai Békekonferencia, majd az 1925-ös Genfi Jegyzőkönyv mondta ki. Az I. világháborúban nem tartották be a Hágai Egyezmény előírásait, de a Genfi Jegyzőkönyv sem bizonyult kellően hatékonynak.

A ma érvényben lévő Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény a Genfi Leszerelési Értekezleten 40 állam részvételével 24 éven át tartó tárgyalási folyamat eredménye. A tárgyalások 1992-ben zárultak le, és az egyezményt 1993 januárjában nyitották meg aláírásra Párizsban. 1997. április 29-én lépett hatályba, amikor a 65. ratifikációs okiratot – ami éppen a magyar volt – letétbe helyezték az ENSZ főtitkáránál.

1993 és 1997 között egy előkészítő bizottság működött Hágában, majd az ugyanott kialakított székhelyén a szervezet megkezdte hivatalos működését.

Magyar vonatkozások

Magyarországon a 2259/1996(IX.26) kormányhatározat nyomán hozták létre az egyezmény hazai végrehajtását felügyelő nemzeti hatóságot, az Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Irodát. Az egyezményt az 1997. évi CIV. törvény hirdette ki.

Források

  • Non-proliferációs ABC. Multilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások és exportellenőrzési rendszerek. Szerk.Zimonyi Attila. Budapest, Külügyminisztérium, 2000.

Külső hivatkozások