„Müon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ml:മ്യൂഓണ് |
a Bot: következő hozzáadása: vi:Muon; kozmetikai változtatások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''müon''' az [[elektron]] nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második [[részecskecsalád]]ból. [[Elemi részecske]], azon belül a [[lepton]]ok közé soroljuk. |
A '''müon''' az [[elektron]] nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második [[részecskecsalád]]ból. [[Elemi részecske]], azon belül a [[lepton]]ok közé soroljuk. |
||
[[ |
[[Fájl:Myon-Zerfall.png|bélyegkép|300px|A müon bomlásának [[Feynman-gráf]]ja. A müon elbomlik egy müon-[[neutrínó]]ra és egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozonra]], ez utóbbi tovább bomlik egy [[elektron]]ra és egy anti-elektronneutrínóra.]] |
||
{| border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" |
{| border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" |
||
|+ A müon adatai ([[CODATA]] szerint) |
|+ A müon adatai ([[CODATA]] szerint) |
||
| style="vertical-align:top" | [[Elektromos töltés|Töltés]] |
| style="vertical-align:top" | [[Elektromos töltés|Töltés]] |
||
| |
| |
||
-[[elemi töltés|e]] = <br> |
-[[elemi töltés|e]] = <br /> |
||
-1,602 176 462(63)⋅10<sup>-19</sup> [[Coulomb (egység)|C]] |
-1,602 176 462(63)⋅10<sup>-19</sup> [[Coulomb (egység)|C]] |
||
|- |
|- |
||
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi tömeg]] |
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi tömeg]] |
||
| |
| |
||
1,883 531 40(33) ⋅10<sup>-28</sup> [[kilogramm|kg]] = <br> |
1,883 531 40(33) ⋅10<sup>-28</sup> [[kilogramm|kg]] = <br /> |
||
207·''[[Elektron|m<sub>e</sub>]]'' |
207·''[[Elektron|m<sub>e</sub>]]'' |
||
|- |
|- |
||
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi energia]] |
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi energia]] |
||
| |
| |
||
105,658 3692(94) MeV [[Elektronvolt|MeV]] = <br> |
105,658 3692(94) MeV [[Elektronvolt|MeV]] = <br /> |
||
1,692 833 60(29) ⋅10<sup>-11</sup> [[Joule|J]] |
1,692 833 60(29) ⋅10<sup>-11</sup> [[Joule|J]] |
||
|- |
|- |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
:<math>\mu^+ \rightarrow e^+ + \bar\nu_\mu + \nu_e</math> |
:<math>\mu^+ \rightarrow e^+ + \bar\nu_\mu + \nu_e</math> |
||
antimüon → pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó |
antimüon → pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó |
||
==Müonos atomok== |
== Müonos atomok == |
||
A müon volt az első olyan [[elemi részecske]], amely nem volt megtalálható a közönséges [[atom]]ban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett ''müonos atomokat'' hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a [[perdületmegmaradás]] értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az [[atommag]]hoz, mint a könnyebb elektronnak. |
A müon volt az első olyan [[elemi részecske]], amely nem volt megtalálható a közönséges [[atom]]ban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett ''müonos atomokat'' hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a [[perdületmegmaradás]] értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az [[atommag]]hoz, mint a könnyebb elektronnak. |
||
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét. |
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét. |
||
==Története== |
== Története == |
||
[[1937]]-ben [[Carl David Anderson]], [[Seth Neddermeyer|Neddermeyer]], Street és Stevenson fedezte fel a [[kozmikus sugárzás]]ban. |
[[1937]]-ben [[Carl David Anderson]], [[Seth Neddermeyer|Neddermeyer]], Street és Stevenson fedezte fel a [[kozmikus sugárzás]]ban. |
||
83. sor: | 83. sor: | ||
[[sv:Myon]] |
[[sv:Myon]] |
||
[[uk:Мюон]] |
[[uk:Мюон]] |
||
[[vi:Muon]] |
|||
[[zh:Μ子]] |
[[zh:Μ子]] |
A lap 2009. augusztus 15., 09:56-kori változata
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.
Töltés | |
Nyugalmi tömeg | |
Nyugalmi energia | |
Mágneses momentum | 4,490 447 99(40)⋅10-26 J T-1 |
Spin | 1/2 (fermion) |
Élettartam | 2,2 · 10-6 s |
g-faktor | -2,002 331 8396(12) |
Bomlása:
müon → elektron + müonneutrínó + antielektronneutrínó
antimüon → pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó
Müonos atomok
A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdületmegmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak.
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét.
Története
1937-ben Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban.
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)