„Szentkirály (Bács-Kiskun vármegye)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
másolmány innen: http://www.szentkiraly.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=4&Itemid=7
23. sor: 23. sor:


==Története==
==Története==

Az avar kor óta lakott település.
Több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-től, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak.

Első írásos emléke [[1354]]-ből való, melyben I. Lajos király Sanctus Rex néven említi.

A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A későbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idő tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az később bérlők (18. században az Ottlik család, és [[Vay Ádám]] kuruc mrsall birtokolták) , a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében.

A kecskeméti bérlők közül egyre többen települtek ki a pusztára, ahol kis és középbirtokosként főként állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A lakosság növekedése megkövetelte a helyben oktatást, mely az 1850-es években indult meg. A település fejlődését jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az időben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak.

Szentkirály-puszta 1952. január 1-én vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére.
A mai faluközpont az 1950-es években alakult ki. 1952-ben lett önálló, de Lászlófalva lett a falu neve. 1987-ben kapta vissza ősi nevét.

==Gazdaság==

A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg. A termelőszövetkezet felbomlása után kialakult kisgazdaságokban a gabonafélék mellett elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye termesztése jellemző. Közülük kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetően a térségben méltán ismert és elismert a “szentkirályi dinnye”.

Jelentősnek mondható a mintegy 300 ha-on folytatott szőlőtermesztés és egyre nő a növényházakban termesztett zöldség és dísznövény mennyisége is. Az állattenyésztésben a juhászat, illetve a tejelő tehenészet a legfontosabb.

A község mezőgazdaságában mindenképp megemlítendő még a tanyák szerepe, mint az önálló ellátást, a termelés több vertikumát (szántóföldi gazdálkodás, intenzív zöldségtermesztés, állattenyésztés stb.) magába foglaló termelési egységek. Csökkenő mértékben ugyan, de még napjainkban is jelentős hatással vannak a község életére, ugyanis a külterületi népesség aránya 40% feletti. Tovább éltetésükkel Szentkirály arculatának fontos vonásait őrizzük meg.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. szénsavmentes terméke a 2004-es párizsi Aqua-Expo-n EAUSCAR díjat nyert.

==Nevezetességei==
==Nevezetességei==



A lap 2009. augusztus 14., 10:39-kori változata

Szentkirály
Szentkirály címere
Szentkirály címere
Szentkirály zászlaja
Szentkirály zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
KistérségKecskeméti
Jogállásközség
Irányítószám6031
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség1854 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület101,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″
Szentkirály (Bács-Kiskun vármegye)
Szentkirály
Szentkirály
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Szentkirály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentkirály község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.

Fekvése

Szentkirály Bács-Kiskun Megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől.

Története

Nevezetességei

  • Szent István király szobra
  • Római katolikus templom (1901)
  • Református templom (1901)

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások