„Szentkirály (Bács-Kiskun vármegye)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
másolmány innen: http://www.szentkiraly.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=4&Itemid=7 |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Az avar kor óta lakott település. |
|||
Több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-től, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak. |
|||
Első írásos emléke [[1354]]-ből való, melyben I. Lajos király Sanctus Rex néven említi. |
|||
A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A későbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idő tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az később bérlők (18. században az Ottlik család, és [[Vay Ádám]] kuruc mrsall birtokolták) , a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében. |
|||
A kecskeméti bérlők közül egyre többen települtek ki a pusztára, ahol kis és középbirtokosként főként állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A lakosság növekedése megkövetelte a helyben oktatást, mely az 1850-es években indult meg. A település fejlődését jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az időben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak. |
|||
Szentkirály-puszta 1952. január 1-én vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére. |
|||
A mai faluközpont az 1950-es években alakult ki. 1952-ben lett önálló, de Lászlófalva lett a falu neve. 1987-ben kapta vissza ősi nevét. |
|||
==Gazdaság== |
|||
A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg. A termelőszövetkezet felbomlása után kialakult kisgazdaságokban a gabonafélék mellett elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye termesztése jellemző. Közülük kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetően a térségben méltán ismert és elismert a “szentkirályi dinnye”. |
|||
Jelentősnek mondható a mintegy 300 ha-on folytatott szőlőtermesztés és egyre nő a növényházakban termesztett zöldség és dísznövény mennyisége is. Az állattenyésztésben a juhászat, illetve a tejelő tehenészet a legfontosabb. |
|||
A község mezőgazdaságában mindenképp megemlítendő még a tanyák szerepe, mint az önálló ellátást, a termelés több vertikumát (szántóföldi gazdálkodás, intenzív zöldségtermesztés, állattenyésztés stb.) magába foglaló termelési egységek. Csökkenő mértékben ugyan, de még napjainkban is jelentős hatással vannak a község életére, ugyanis a külterületi népesség aránya 40% feletti. Tovább éltetésükkel Szentkirály arculatának fontos vonásait őrizzük meg. |
|||
A Szentkirályi Ásványvíz Kft. szénsavmentes terméke a 2004-es párizsi Aqua-Expo-n EAUSCAR díjat nyert. |
|||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
||
A lap 2009. augusztus 14., 10:39-kori változata
Szentkirály | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Kistérség | Kecskeméti | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 6031 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1854 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 19,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 101,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″ | |||
Szentkirály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentkirály község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
Fekvése
Szentkirály Bács-Kiskun Megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől.
Története
Nevezetességei
- Szent István király szobra
- Római katolikus templom (1901)
- Református templom (1901)
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)