„Nagyfalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: es:Mogersdorf |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|46|56|51|É|16|13|40|K|type:city_region:AT}} |
{{coor title dms|46|56|51|É|16|13|40|K|type:city_region:AT}} |
||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
'''Nagyfalva''' ([[német nyelv|németül]] ''Mogersdorf,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Modinci,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Magdinci'') [[falu]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban. |
[[Image:AUT Mogersdorf COA.jpg|left|75px]]'''Nagyfalva''' ([[német nyelv|németül]] ''Mogersdorf,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Modinci,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Magdinci'') [[falu]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban. |
||
[[Kép:Schlösslbergi kőkereszt.jpg|thumb|right|180px|Schlösslbergi kőkereszt Nagyfalva felett a [[Szentgotthárdi csata (1664)|Szentgotthárdi csata]] (1664) emlékére]] |
[[Kép:Schlösslbergi kőkereszt.jpg|thumb|right|180px|Schlösslbergi kőkereszt Nagyfalva felett a [[Szentgotthárdi csata (1664)|Szentgotthárdi csata]] (1664) emlékére]] |
A lap 2009. augusztus 11., 12:37-kori változata
é. sz. 46° 56′ 51″, k. h. 16° 13′ 40″
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagyfalva (németül Mogersdorf, szlovénül Modinci, vendül Magdinci) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
Szentgotthárddal átellenben, attól 4 km-re nyugatra, a magyar határ mellett a Rába bal partján fekszik.
Nevének eredete
Magyar neve a falu nagyságára, német neve pedig az ottani magyarságra utal.
Története
1187-ben Nagyfalu néven említik először. Határában zajlott 1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csata Montecuccoli és Küprili nagyvezér között, melyben mintegy 2-6000 keresztény és 22-30 000 török katona esett el. A csata emlékműve a falu nyugati szélén látható Fehér Kereszt. 1840-ben állíttatta Kuzmics Dániel szentgotthárdi perjel. Ugyancsak a csata emlékére emelték a Szent Anna kápolnát 1670-ben, később egy török pasa síremlékét helyezték el benne.
1704 júliusában a falun keresztül szorították ki Károlyi Sándor kurucai Rabatta tábornok stájer seregével, a csata a kurucok győzelmével végződött. Ugyancsak több mint egy évvel később még egy ütközet volt itt, szintén kuruc győzelemmel, akkor Vak Bottyán ért el sikereket. Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma 1775-ben épült. Mennyezetképén a szentgotthárdi csata látható. A falutól 3 km-re levő Schössbergen 12. századi cisztercita templom és kolostor állott. A szentgotthárdi csata 300. évordulóján e helyen egy 15 m magas szürke kőkeresztet és emlékkápolnát emeltek. 1910-ben 1107, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.