„Nagyfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FlaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: es:Mogersdorf
Magul (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{coor title dms|46|56|51|É|16|13|40|K|type:city_region:AT}}
{{coor title dms|46|56|51|É|16|13|40|K|type:city_region:AT}}
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
'''Nagyfalva''' ([[német nyelv|németül]] ''Mogersdorf,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Modinci,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Magdinci'') [[falu]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban.
[[Image:AUT Mogersdorf COA.jpg|left|75px]]'''Nagyfalva''' ([[német nyelv|németül]] ''Mogersdorf,'' [[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Modinci,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Magdinci'') [[falu]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Gyanafalvi járás]]ban.


[[Kép:Schlösslbergi kőkereszt.jpg|thumb|right|180px|Schlösslbergi kőkereszt Nagyfalva felett a [[Szentgotthárdi csata (1664)|Szentgotthárdi csata]] (1664) emlékére]]
[[Kép:Schlösslbergi kőkereszt.jpg|thumb|right|180px|Schlösslbergi kőkereszt Nagyfalva felett a [[Szentgotthárdi csata (1664)|Szentgotthárdi csata]] (1664) emlékére]]

A lap 2009. augusztus 11., 12:37-kori változata

é. sz. 46° 56′ 51″, k. h. 16° 13′ 40″

Fájl:AUT Mogersdorf COA.jpg

Nagyfalva (németül Mogersdorf, szlovénül Modinci, vendül Magdinci) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Schlösslbergi kőkereszt Nagyfalva felett a Szentgotthárdi csata (1664) emlékére
Szentgotthárdi csatában elesett törökök emlékműve

Fekvése

Szentgotthárddal átellenben, attól 4 km-re nyugatra, a magyar határ mellett a Rába bal partján fekszik.

Nevének eredete

Magyar neve a falu nagyságára, német neve pedig az ottani magyarságra utal.

Története

1187-ben Nagyfalu néven említik először. Határában zajlott 1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csata Montecuccoli és Küprili nagyvezér között, melyben mintegy 2-6000 keresztény és 22-30 000 török katona esett el. A csata emlékműve a falu nyugati szélén látható Fehér Kereszt. 1840-ben állíttatta Kuzmics Dániel szentgotthárdi perjel. Ugyancsak a csata emlékére emelték a Szent Anna kápolnát 1670-ben, később egy török pasa síremlékét helyezték el benne.

1704 júliusában a falun keresztül szorították ki Károlyi Sándor kurucai Rabatta tábornok stájer seregével, a csata a kurucok győzelmével végződött. Ugyancsak több mint egy évvel később még egy ütközet volt itt, szintén kuruc győzelemmel, akkor Vak Bottyán ért el sikereket. Szent József tiszteletére szentelt plébániatemploma 1775-ben épült. Mennyezetképén a szentgotthárdi csata látható. A falutól 3 km-re levő Schössbergen 12. századi cisztercita templom és kolostor állott. A szentgotthárdi csata 300. évordulóján e helyen egy 15 m magas szürke kőkeresztet és emlékkápolnát emeltek. 1910-ben 1107, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.